A tegnapi 2. részben részletesebben is bemutattam, hogy a II. negyedévben a vizsgált „időjósdák” a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal” mikor és mennyire teljesítettek jól.

Lássuk még részletesebben a „jóslatok” minőségét!

Ha az 1-6 nappal korábbi „jóslatok” átlagán túl az egyes napokon adott konkrét „jóslatoknak” a tárgynap legmagasabb, vagy legalacsonyabb átlaghőmérsékletéhez^1,2 képesti eltéréseit is nézzük, akkor azt látjuk, hogy miközben az egyes „időjósdák” a 3 hónap alatt szép számmal adtak az átlaghőmérséklettől akár csak 0 Cº-kal eltérő parádés „jóslatokat”, eközben be-becsúsztak komolyabb eltérések is. Nem meglepő módon a durvábbak az emlékezetes június 22-ei lehűlésre vonatkozó, több nappal korábbi „jóslatokkal” kapcsolatosak.

A II. negyedévben a gyengébb napi „jóslatok” véleményem szerint az alábbiak:

·       A számok tükrében a június 22-ei lehűlés esetében az annak mértékére vonatkozó 6 és 5 nappal korábbi „jóslatok” tértek el a legnagyobb mértékben a 22-ei „tényhőmérséklettől”. Az MMSZ-nek a budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 6 nappal korábbi „jóslata” 8,67 Cº-os eltérést mutatott. De még az 5 nappal korábbi „jóslat” eltérése 7,67 Cº volt. Ugyanez a két „jóslat” a Jövőkép esetében 11,67 (!) Cº, ill. 6,67 Cº, de a Poorcast esetében is 11,67 (!) Cº, valamint 5,67 Cº volt.          Ezekhez képest „csekélységek” a Lebernyeg és a Széljárás.hu június 14-hez kötődő eltérései. A Lebernyeg 5 nappal korábbi „jóslata” 7,33 Cº, míg a Széljárás.hu 6 nappal korábbi „jóslata” 8,33 Cº eltérést mutatott.

·       Megjegyzendő, hogy a II. negyedév legnagyobb eltérései kivétel nélkül júniushoz, valamint a napi legnagyobb hőmérsékletekhez kötődtek. Érdekes módon a napi legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” kevesebb gondot okoztak az „időjósdáknak”…

Csak emlékeztetőül: az I. negyedévben a Jövőkép és a Lebernyeg március 18-i legmagasabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi „jóslatai” mutatták a legnagyobb – egyaránt 10-10 Cº-os – eltérést a 18-ai átlagtól, azaz a június 22-re vonatkozó „jóslatok” eltérései egyben az I. félév maximum eltérései is.

Persze ilyen nagy eltérések voltak, vannak és – az időjárási szélsőségek lassú, de folyamatos erősödésével – sajnos egyre inkább lesznek is…

A napi átlaghőmérséklettől való eltérés mértékétől nem függetlenül a negyedév „flúgos futama” – azaz a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó saját hőmérsékleti „jóslatok” közötti legnagyobb eltérés – is június 22-höz fűződik. Ahogy korábban írtam, a Jövőkép 22-ei legmagasabb budapesti hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” a 7 nap során egy 13 (!) Cº-os sávban – 18 és 31 Cº között – ingadoztak. De még az MMSZ is 11 Cº-os, ill. a Poorcast is 10 Cº-os sávban mozgott.

Az áprilisi és májusi legnagyobb „jóslási sávok” ennél kisebbek voltak: áprilisban 9 Cº, májusban 8 Cº volt.

Ezzel szemben az „időjósdák” nagyon magabiztosak voltak az április 10-ei és május 11-ei „jóslataikkal”, melyek kapcsán a 7-7 nap során mindössze 1-1 Cº-os „hőmérsékleti folyosókban” mozogtak a „jóslatok”.

Érdemes azt is megnézni, hogy a II. negyedévben mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, az a „csoda”, hogy mind az öt „időjósda” „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással, az I. negyedévhez képest a II. negyedévben gyakrabban történt meg. Ráadásul ezek két eset (április 16-ai és 24-ei napi legalacsonyabb hőmérséklet) kivételével a számok tükrében nehezebben „jósolható” napi legmagasabb hőmérsékletek esetében (április 7. és 20.; május 4. és 23.; június 6., 13., 16., 17. és 24.) voltak.

Ugyanakkor az „időjósdák” közötti legnagyobb „jóslási” nézeteltérés (11 Cº) június 9-én volt.

Ugyanakkor a várható hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” tekintetében a II. negyedévben az „időjósdák” között a június 9-re vonatkozó „jóslatok” között volt a legnagyobb véleményeltérés. Az aznapi legmagasabb hőmérsékletre aznap (!) a Lebernyeg 31 Cº-t, míg Széljárás.hu 20 Cº-t „jósolt”. Azaz a „jóslatok” között 11 Cº eltérés volt! Csak érdekességként: a június 9-ei legalacsonyabb átlagos hőmérséklet végül 27 Cº lett…

Az eset különös furcsasága, hogy ez a 11 Cº-os eltérés aznapi (!) hőmérsékletek megadásánál jelentkezett! Tehát nem 6, vagy 3 nappal előre! Aznapra! Hm, ez nem válik az érintettek dicsőségére…

Végül azt is érdemes azt is megnézni, hogy a II. negyedévben a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” folyamatában mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslat” alakult ki napról napra összességében a legkevesebb, ill. legtöbb hőmérsékleti korrekció nyomán.

Nos, áprilisban és májusban a legalacsonyabb hőmérsékletek meghatározásakor a II. negyedévben többen is „nyugalom szobrainak” bizonyultak. Folytatva az előző hómapok gyakorlatát, leginkább a Széljárás.hu tartotta stabilan a „tétjeit” 7 napon keresztül (az április 4-re, 8-ra, 10-re, május 2-re és 27-re vonatkozó „jóslataiban”), azaz a Széljárás.hu a 7 nap alatt 0 Cº hőmérsékleti korrekciót hajtott végre! Úgy tűnik, hogy a Széljárás.hu-nak valami különösen jó „lengéscsillapítója” van… :)

A Jövőkép az április 13-ra, az MMSZ pedig a május 20-ra vonatkozó „jóslatait” tartotta 7-7 napig stabilan, azonos értéken.

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha végül netán nem sok köze van annak a napnak a tényleges hőmérsékletéhez. A fenti esetekben a tárgynapi átlaghőmérsékletekhez képesti eltérések többségében a „középmezőnyhöz” tartoztak. Az egyetlen kivétel a Széljárás.hu április 8-ra vonatkozó stabil „jóslata”, amely az átlagosnál nagyobb, 3,67 Cº-os eltérést mutatott.

És akkor nézzük azt is, hogy a II. negyedévben melyik „időjósda” „dolgozott a legtöbbet” egy „jóslattal”. Nos, véleményem szerint a Poorcast. A számok tükrében a Poorcast az április 26-ai és május 15-ei legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” folyamatában összesen 17-17 Cº-nyi hőmérsékleti korrekciót hajtott végre. Emlékeztetőül: ez valamivel kisebb az I. negyedév maximum korrekciójától (Lebernyeg, március 18., ill. Poorcast, március 19., 18-18 Cº).A már többször is emlegetett június 22-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok” kapcsán a legnagyobb (15 Cº-nyi) hőmérsékleti korrekciót a Jövőkép hajtotta végre.

Ahogy az 1. rész és 2. rész, valamint a jelen poszt mutatja, az időjárás a II. negyedévben sem könnyítette meg az „időjósdák” dolgát. Áprilisban korai ízelítő volt a nyárból, májusban koranyár (a hó végén az első kánikulával), júniusban kánikula, majd jelentős lehűlés és nagy esők, aztán megint kánikula, majd kemény lehűlés jött, mely után a hónap utolsó hetében sem úgy néztek ki a hőmérsékletek, mint az ember gondolná a július előtti utolsó napokban…

Az I. negyedévi értékelés végén azt írtam, hogy „itt Budapesten nem őrzünk meg jó emlékeket erről a télről… Elvégre télen legyen tél és ne csak annak valamiféle paródiája… Meglátjuk, hogy a tavasszal több szerencsénk lesz-e…” Hát, ahogy mondani szokták: „határeset”… Hiszen, ahogy a címben írtam: „Idén a tavasz „érdeklődés hiányában” lényegében elmaradt…”

Na, majd a nyár! Mindenesetre a tavasz tükrében az „időjósdák” jól teszik, ha felkötik a gatyájukat…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.

A tegnapi 1. részben bemutattam, hogy a vizsgált „időjósdák” mennyire teljesítettek jól a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal” júniusban, valamint a megelőző hónapokban.

Ebben a részben nézzük meg még részletesebben a II. negyedév „jóslatait” (lásd az alábbi grafikont)!

Ahogy az előző posztban jeleztem, a II. negyedévben is az MMSZ nyújtotta a legjobb teljesítményt (zöld vonal). Ugyanakkor az I. negyedévinél sokkal izgalmasabban alakult a „meccs”.

Történt ugyanis, hogy míg januárban, februárban és márciusban véleményem szerint az MMSZ „jóslatai” tértek el a legkisebb mértékben az egyes napok aznapi átlaghőmérsékleteitől^1,2, addig áprilisban valami történt, mert az MMSZ jelentősen, a 3. helyre visszaesett, miközben a mindeddig 2. helyezett Poorcast (sárga vonal) feljött az 1. helyre.

De az igazi „rally” csak ezután következett: az MMSZ visszaerősített, míg a Poorcast egészen a 3. helyre esett vissza úgy, hogy a Jövőkép (kék vonal) és az Széljárás.hu (lila vonal) is megelőzte.

És júniusban még tovább lehetett fokozni az izgalmakat: miközben a Széljárás.hu az év előző négy hónapjához képest májusban jobb teljesítményt nyújtott, addig júniusban sokat rontott, önmaga korábbi havi (február-májusi) teljesítményeinél lényegesen gyengébbet mutatott… Mit történhetett? Rejtély…

 II. negyedév során a 4. és 5. helyért a Lebernyeg (barna vonal) és a Széljárás.hu „küzdött”, a grafikonból láthatóan váltakozó sikerrel.

És akkor „ássunk” még mélyebbre!

Először nézzük, hogy a II. negyedév során miként alakultak a „jóslatok” átlagos eltérései, azaz hogy véleményem szerint mennyire voltak megbízhatóak azok.

A grafikon mindenekelőtt jól mutatja a II. negyedév nem éppen „szokványos” hőmérsékleteit: a korai melegeket, a mind kánikuláival, mind kemény lehűléseivel szélsőségessé vált júniust.

Jó hír, hogy a grafikonból láthatóan a szélsőségek ellenére az átlagos eltérések döntő többsége az 1 C° körüli szűk sávba esik. Ugyanakkor az átlagos eltérések az I. negyedévinél nagyobb számban lépik túl a 1,5 C°-ot. Öt olyan nap volt, amikor a „jóslatok” átlagos eltérése a 2 C°-ot is meghaladta. Sőt, a II. negyedév – és egyben az I. félév – legnagyobb átlagos eltérése gyakorlatilag 3 C° volt (június 22-én)! Alaposabban megnézve látszik, hogy a nagyobb eltérések – nem meglepő módon – a mértéküket, ill. dinamikájukat tekintve kevésbé pontosan „megjósolható” jelentősebb, ill. meredekebb időjárási, hőmérsékleti változásokhoz kötődnek.

A II. negyedévben az „időjósdák” által átlagosnál nehezebben „megugrott” akadályok az alábbiak voltak:

·       Áprilisban az öt „időjósda” „jóslatainak” legnagyobb átlagos eltérése a napi legmagasabb hőmérsékletek esetében 23-án volt (2,72 C°), a legalacsonyabbak esetében 8-án (2,05 C°), míg mindkét hőmérséklet átlagát tekintve április 19-én (2,15 C°).

·       Májusban a legnagyobb átlagos eltérések rendre így alakultak: 2,34 C° (május 25.) / 1,39 C° (május 8.) / 1,60 C° (május 4.).

·       A júniusi legnagyobb átlagos eltérések: 3,50 C° (június 14.) / 2,72 C° (június 22.) / 2,99 C° (ugyancsak június 22.).

·       Nem meglepő módon az „időjósdák” a június 22-re vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi és aznapi „jóslataik” kapcsán hajtották végre a legnagyobb korrekcióikat. A 7 nap alatti legnagyobb korrekció 13 (!!!) C° volt. Jelzem, hogy az áprilisi max. korrekció 9 C°, a májusi pedig 8 C° volt.

·       Az „időjósdák” „jóslatai” közötti legnagyobb eltérés (11 C°) is a június 22-re vonatkozó „jóslatok” között alakult ki. Áprilisban a max. eltérés 7 C°, májusban pedig 9 C° volt.

·       Ahogy jeleztem, a II. negyedév legkeményebb (13 Cº-os) – általam „flúgos futamnak nevezett” – „jóslási” korrekciója is június 22-höz kapcsolódott. A Jövőkép június 16-án erre a napra még 31 Cº-ot jósolt, míg 21-én csak 18 Cº-ot!

A június 22-ei lehűlés egyébként is jól „megszívatta” az „időjósdákat”, melyről még később is lesz szó.

Az öt „időjósda” összességében a II. negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi átlaghőmérséklettől legkisebb eltérést mutató – 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait” véleményem szerint június 17-re készítette. Az öt „időjósda” e napra vonatkozó „jóslatainak” átlageltérése mindössze 0,67 Cº volt. Ez alig magasabb az I. negyedévi legjobb átlageltérésű napétól, január 10-étől, amikor az átlageltérés mindössze 0,64 Cº volt.

Ezzel szemben az öt „időjósda” összességében a június 22-re vonatkozó hőmérsékleti „jóslataival” nyújtotta a leggyengébb teljesítményt: az e napra vonatkozó „jóslataik” átlageltérése 2,99 Cº volt.

A napi legmagasabb hőmérsékletek esetében a II. negyedévben az öt „időjósda” április 10-re és május 7-re vonatkozó „jóslatai” voltak a legjobbak, azaz ezek mutatták a legkisebb átlagos eltérést (mindössze 0,57 Cº-t), ami alig rosszabb az I. negyedéves legjobb értéktől (0,40 Cº).

Ugyanakkor a napi legmagasabb hőmérsékletekre a II. negyedév „leggyenguskább” – azaz az aznapi átlaghőmérséklettől legnagyobb eltérést mutató – 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” véleményem szerint a június 14-ei hideg és nagy eső kapcsán születtek. Az öt „időjósda” e napra vonatkozó „jóslatainak” átlageltérése 3,50 Cº volt, bizony gyengébb az I. negyedéves legrosszabb értéknél (2,63 Cº).

A napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében a II. negyedévben az öt „időjósda” június 15-re vonatkozó „jóslatai” voltak a legjobbak. Ezek átlagos eltérése mindössze 0,57 Cº volt, ami alig rosszabb az I. negyedéves legjobb értéktől (0,40 Cº).

Ugyanakkor a napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében a június 22-re vonatkozó „jóslataik” sikerültek gyengébben, 2,72 Cº-t átlagos eltérést mutatva.

De nézzünk a napi átlagok mögé és lássuk, hogy mikor és konkrétan mely „időjósdák” készítették a legjobb, ill. a legkevésbé sikerült „jóslataikat"!

A negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi legmagasabb és legalacsonyabb átlaghőmérsékletektől a legkisebb eltérést mutató, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó – „jóslatait” 0,38 Cº átlagos eltéréssel a Lebernyeg készítette (a június 17-ei hőmérsékletekre). Ez jobb, mint az I. negyedév 0,45 Cº átlagos eltérése (a Poorcast február 27-re vonatkozó „jóslatai”). A június 17-ei jó eredményhez az kellett, hogy a Lebernyeg aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” a 7 nap összességében 0,48 Cº-kal, a legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” pedig mindössze 0,29 (!) Cº-kal tért el az aznapi legmagasabb, ill. legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától.

Bravó Lebernyeg!

A negyedév legkevésbé sikerült 6, 5, 4, 3, 2, és 1 nappal korábbi „jóslatát” 3,24 Cº átlagos eltéréssel véleményem szerint a Poorcast készítette (a június 22-ei hőmérsékletekre). Az aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” 4,38 Cº-kal, a legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” pedig 2,10 Cº-kal tért el az aznapi legmagasabb, ill. legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától. Emlékeztetőül az I. negyedévben a legkevésbé sikerült „jóslatok” átlagos eltérése 3,71 Cº volt (Jövőkép, március 18-ra vonatkozó „jóslatai”).

A II. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.

Ezt a blogot éppen fél éve indítottam azzal a céllal, hogy egy gondolatkísérlet – amolyan „időjósdakritika” – keretében véleményt mondhassak öt elképzelt „időjósda” (MMSZ, Jövőkép, Lebernyeg, Széljárás.hu, Poorcast) Budapestre vonatkozó napi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatóságáról. Az I. negyedév „jóslataira” vonatkozó véleményemet ITT, míg áprilisi és májusi véleményemet ITT meg ITT foglaltam össze.

Először is magyarázatra szorulhat a cím. Az „időjósdák” a II. negyedévben sem voltak könnyű helyzetben, mivel az időjárás a továbbra sem tette meg azt a szívességet, hogy a korábban megszokott módon „viselkedjék”. Miközben a negyedév 11 Cº-os legmagasabb és 7 Cº-os legalacsonyabb budapesti hőmérsékletekkel indult, április végére már 28 Cº-os koranyári hőmérsékletek is előfordultak. Míg márciusban még fagyott, áprilisban 6 olyan nap is volt, amikor a budapesti legmagasabb hőmérséklet meghaladta a 26 Cº-ot. A koranyár aztán májusban is folytatódott: a hónap elején 29/15 Cº volt, de a végén már 31/17 Cº is előfordult, azaz igazi nyári meleg lett, ami aztán júniusban is folytatódott. A hó közepén kemény felhőszakadások pusztítottak. Emlékezetes lehetett a június 12-ről 13-ra virradóra érkező zivatarlánc és lehűlés. Aztán június 22-re megérkezett a hónap – de talán az egész I. félév – legkeményebb lehűlése, amely az „időjósdákat” is az év eddigi legkeményebb feladata elé állította. De ez a negyedév még a végére is tudott meglepetéssel szolgálni: a 22-ei lehűlés után június vége ellenére kánikuláról szó sem volt, a hőmérséklet csak egyetlen napon, 29-én közelítette meg a 28 Cº-ot. Aztán a negyedév utolsó napján egy hidegfront hatására a legalacsonyabb hőmérséklet 19 Cº alá csökkent.

A fentiek után már nem meglepetés, hogy az időjárás a II. negyedévben is jól „megrángatta” az „időjósdákat”. „Jóslataik” átlagos eltérése^1,2 a blog indítása óta áprilisban volt a második legnagyobb (1,38 Cº), míg májusban a legkisebb (1,04 Cº).

Lássuk először, hogy „jóslataik” pontossága alapján júniusban miként alakult az „időjósdák” sorrendje!

Emlékeztetőként: minden egyes nap lehetőleg azonos időpontjaiban megnéztem az öt „időjósda” aznapi legmagasabb, valamint legalacsonyabb hőmérsékletre „megadott” értékeit, valamint az ugyanazon napra vonatkozó, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait”, aztán kicsit számolgattam…

Összhangban az elmúlt hónapok gyakorlatával, továbbra is annak az „időjósdának” a teljesítményét tekintem a legjobbnak, amelynek egyes napokra vonatkozó „jóslatai” a legkisebb mértékben térnek el ezen napok aznapi átlaghőmérsékleteitől.

Nos, júniusban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai”, majd aznapi hőmérsékleti értékei véleményem szerint az alábbi sorrendben közelítették meg az adott napok hőmérsékleti átlagait:

Amúgy véleményem szerint ugyanez a sorrend az egész I. félév vonatkozásában is.

Gratulálok az MMSZ-nek!

A korábbi posztokban már elmondtam az áprilisi és májusi „jóslatokra” vonatkozó véleményem. Most lássuk kicsit részletesebben a júniusi „jóslatok” alakulását is!

Ahogy a bevezetőben jeleztem, főleg a hó közepi zivatarok, felhőszakadások, hőmérsékleti ingadozások adták fel a leckét az „időjósdáknak”. Egy-egy adott napra vonatkozó „jóslataikat” az idő előre haladtával időnként durván korrigálták. Ebből (is) következően időnként az egyes „időjósdák” között komoly nézetkülönbségek alakultak ki egy-egy nap várható hőmérsékletei tekintetében. Ezekről a későbbiekben bővebben írok.

Az „időjósdák” napi legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatainak” a napi átlagoktól való eltérései alábbiak szerint alakultak:

Látható, hogy különösen a június 14-ei és június 22-ei erős lehűlések okoztak „zavart az erőben”: kivétel nélkül valamennyi „időjósda” jelentősen felülbecsülte az aznapi budapesti legmagasabb hőmérsékleteket. A június 14-ei „jóslatok” esetében a felülbecslés átlagos mértéke véleményem szerint mintegy 3,50 C° volt! Ebben persze vastagon „benne volt” az időjárás, amely a június 14. előtti 6 napban napról-napra egyre alacsonyabb hőmérsékletet vetített előre június 14-re, melynek nyomán az „időjósdák” is napról-napra egyre lejjebb korrigálták az aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslataikat”.

A felülbecslés átlagos mértéke tekintetében a június 22-ei lehűlés a maga 3,25 C°-ával éppen csak hogy elmaradt a június 14-eitől…

Ugyanakkor az is jól látszik, hogy májushoz képest júniusban a „jóslatok” sokkal kevesebbszer voltak egyöntetűen alatta, vagy felette az egyes napok hőmérsékleteinek, azaz az „időjósdák” 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” megbízhatóbban adták meg az egyes napok hőmérsékleteit.

A napi legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó napi „jóslatok” eltérései alábbiak szerint alakultak:

Ebben az esetben elsősorban a június 22-ei erős lehűlés és az azt követő napok jelentettek némi gondot az „időjósdáknak”. Jól láthatóan főleg június 22. legalacsonyabb hőmérsékletét „jósolták” alá, de ugyanezt tették a június 23-27. időszakban is. Viszont június 29. a vártnál nagyobb legalacsonyabb hőmérséklettel lepte meg az „időjósdákat”.

Az I. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.

Ahogy az 1. részben írtam, május egy „átlagosan szélsőséges” időjárású hónap volt. Ez alatt azt értettem, hogy sajnos mintha végleg elfelejthetnénk a korábbi, „békebeli” évszakok és hónapok szerinti megszokott, „hagyományos” időjárást. Idén már májusban is ízelítőt kaptunk (kétszer is) az igazi nyárból…

További meglepetésként jeleztem, hogy a hőmérsékleti előrejelzések beválása tekintetében véleményem szerint az MMSZ májusban visszavette az elsőséget Poorcasttól, amely az 1. helyről szűken, de a 3. helyre csúszott vissza, miközben a Jövőkép megőrizte 2. helyét.

Az 1. részben összefoglaltam a májusi hőmérsékleti „jóslatok” alapvető jellemzőit. Lássunk néhány további májusi időjárási „jóslási” érdekességet is!

Érdemes pl. megnézni azt, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Májusban három olyan nap is adódott, amikor az egy-egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslataiban” valamely „időjósda” egyetlen Cº-nyi korrekciót sem végzett. Az elmúlt hónapok tendenciáit látva ez a nyugalom inkább a napi legalacsonyabb hőmérsékletekre és inkább a Széljárás.hu jóslataira volt igaz (a háromból két alkalommal).

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha a „jóslatnak” végül nem sok köze van a „jóslatokkal” érintett nap tényleges hőmérsékletéhez. Szerencsés módon májusban a jelzett három „jóslat” stabilitása egyben a jóságukat is jelezte. A háromból két alkalommal az MMSZ, ill. a Széljárás.hu a stabilitás mellett a 2. legkisebb, míg egy alkalommal a Széljárás.hu a ténylegesen legkisebb eltérést mutatta a tárgynapi legalacsonyabb hőmérsékletek szélsőértékektől tisztított átlagaihoz^1,2 képest.

Eredőben tehát elmondható, hogy májusi „nullás jóslataikkal” mind a Széljárás.hu, mint az MMSZ meglehetősen jó teljesítményt nyújtottak.

De akkor nézzük meg azt is, hogy melyik „időjósda” „dolgozott” a legtöbbet egy „jóslattal”! Azaz a 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti jóslatai, valamint aznapra megadott értékei tekintetében melyik „időjósda” hőmérsékleti korrekcióinak az összege a legnagyobb?

Nos, ebben a tekintetben a május érdekesen alakult. Míg áprilisban az egy adott napra vonatkozó „jóslatok” legnagyobb és legkisebb értékei között 9 Cº-os volt a legnagyobb eltérés, addig májusban „csak” 8 Cº, de az viszont három alkalommal is. Ebből két esetet a Poorcast, egyet pedig a Lebernyeg produkált.

Ugyanakkor májusban egy olyan nap is volt (május 11.), amelyre vonatkozó „jóslatok” legnagyobb és legkisebb értékei közötti legnagyobb eltérés sem haladta meg az 1 Cº-ot!

A május 15-ei legmagasabb hőmérséklet esetében a 7 nap során a Poorcast az egyes napok között összességében 17 Cº (!) hőmérsékleti korrekciót végzett (lásd az alábbi grafikonon a sárga szalagot). Megjegyzem a legnagyobb hőmérsékleti korrekciót áprilisban is a Poorcast végezte és áprilisban is éppen 17 Cº értékben…

A „hónap kapufája” is a Poorcast-é lett azzal, hogy májusban az ő egyik „jóslatuk” tért el a legjobban egy adott nap tényleges hőmérsékletétől.

Történt ugyanis, hogy a május 15-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 5 nappal korábbi, május 10-ei „jóslatuk” 6,00 Cº-kal tért el a május 15-re megadott legmagasabb hőmérsékletek átlagától.

Mindezek tükrében talán érthető is a Poorcast áprilisi 1. helyének az elvesztése…

Ugyanakkor jó hír, hogy a hónap során mind az öt „időjósdának” – közte a Poorcastnak is! – a márciusit messze meghaladó számban voltak maximális pontosságú, azaz 0 Cº-os „jóslatai”!

Érdemes azt is megnézni, hogy májusban mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az egyes „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, májusban két – a 4-ei és 23-ai legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó 5, ill. 1 nappal korábbi – „jóslat” hozta el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” jelzett „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással!

Ugyanakkor az „időjósdák” „jóslatai” közötti legnagyobb eltérés csak 9 Cº volt (a május 15-re vonatkozó május 10-ei „jóslatok” között), ami az áprilisi 14 Cº-hoz képest kifejezetten jó érték.

Júniusban is folytatom a vizsgálódást. Érdekes lehet látni, hogy az „időjósdák” miként birkóznak meg az első „igazi” nyári hónap hőmérsékleteire vonatkozó „jóslatokkal”…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

Az áprilisi időjárásra és hőmérsékleti „jóslatokra” vonatkozó benyomásaimat úgy összegeztem, hogy áprilisban mintha az időjárás időnként túljárt volna az időjósok eszén…

Áprilisnak volt egy vaskos meglepetése is: úgy véltem, hogy az év első három hónapjához képest az áprilisi „jóslatok” tükrében indokolt volt a helycsere a hőmérsékleti „jóslatok” megbízhatósági sorrendjének az 1. helyén: az MMSZ helyét a Poorcast vehette át. 2. lett a Jövőkép és csak 3. az MMSZ.

És milyen az élet: az előzményekhez képest május nagy meglepetése éppen a Poorcast korábbinál gyengébb, valamint az OMSZ kitűnő szereplése. Ennek nyomán az áprilisi megbízhatósági sorrend ismét érdekesen alakult.

Némi magyarázatra szorul a címbéli minősítés, azaz hogy május egy „átlagosan szélsőséges” időjárású hónap volt. Ez alatt azt értem, hogy sajnos mintha végleg elfelejthetnénk a korábbi, „békebeli” évszakok és hónapok szerinti viselkedést. Május nem volt annyira szélsőségesen ingadozó, mint az április, „csak” egyenletesen koranyári volt a meleg: már május elején is majdnem 30 Cº volt a budapesti legmagasabb hőmérséklet. A hó utolsó napján túl is lépte a 30 Cº-ot, míg a hónap többi napján szinte egyszer sem süllyedt 20 Cº alá. Úgyhogy májusban már kétszer is ízelítőt kaptunk az igazi nyárból…

Ezzel együtt úgy tűnik, hogy májusban az „időjósdák” áprilishoz képest a "jóslataikban" jobban „számítottak” a szélsőségekre, azaz az előző évekhez képest is melegebb napokra, így áprilishoz képest lényegesen jobb teljesítményt nyújtottak.

Áprilisban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi, majd aznapi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi^1,2,3:

Ez a Poorcast előző hónapi magabiztos teljesítményéhez és az MMSZ gyengélkedéséhez képest újfent igazi bombameglepetés, még akkor is, ha szerintem a Jövőkép és a Poorcast között minimális a különbség. Egyúttal vegyük észre a Jövőkép stabil teljesítményét is, hiszen miközben előtte és mögötte is immár 2. hónapja zajlanak a helycserék, addig ő tartja a 2. helyét.

De mi történhetett az élen?! Hogy esett vissza a Poorcast az 1-ről a 3. helyre?!

Az okokról nyilván max. sejtéseink lehetnek. Nézzük inkább az okozatot, azaz a havi hőmérsékleti „jóslatok” eltéréseinek (ezzel megbízhatóságának) az alakulását.

Nos, mindenekelőtt úgy tűnik, hogy májusban mind az öt „időjósda” hőmérsékleti „jóslatai” pontosabbak voltak az áprilsisinál. Csak éppen miközben véleményem szerint mindannyijuk közül messze az MMSZ jóslatainak a pontossága javult a legnagyobb mértékben (áprilishoz képest 38%-ot!), addig a Poorcast „csak” 16%-ot – azaz a vizsgált öt időjósda közül a legkevesebbet – javult. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy az MMSZ visszavegye az 1. helyét. A Poorcast kisebb mértékű javulása májusban „csak” a 3. helyre lett elég, mivel a Jövőkép pontossága nálánál jobban, mintegy 25%-kal javult.

Az MMSZ tehát huszárosan visszavette az 1. helyét, így jár a gratuláció az MMSZ-nek!

És akkor ássunk kicsit még mélyebbre!

Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek alakulását, valamint a gondolatkísérlet szerinti öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit.

Május a „megszokottnál” magasabb hőmérséklete mellett is előrejelzési szempontból könnyebb helyzet volt a sok és meredek hőmérsékletváltozást hozó áprilisnál. A legnagyobb kihívást a május 25-ei felhőszakadásos nap legmagasabb hőmérsékletére vonatkozó „jóslatok” jelentették. Nem meglepő módon véleményem szerint az „időjósdák” „jóslataikkal” májusban ezen a napon produkálták a budapesti legmagasabb hőmérséklettől^1,2 való legnagyobb eltéréseket: az MMSZ aznapi eltérése 2,14 Cº, a Jövőképé 2,29 Cº, a Széljárás.hu-é 2,57 Cº, a Poorcast-é 2,57 Cº volt.

Ugyanakkor a legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek átlagainak legkisebb eltéréseit a május 20-23. közötti napokra vonatkozó „jóslatok” hozták: pl. a május 20-ra vonatkozó „jóslatok” esetében az MMSZ napi átlagos eltérése 0,57 Cº, a Jövőképé 0,48 Cº volt. Avagy május 21-re a Lebernyeg mindössze 0,43 Cº eltéréssel adta meg „jóslatait”.

Májusban a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek jórészt „együtt mozogtak”, szemben áprilissal, hogy amikor 14 napon keresztül (az április 13-27. időszakban) egymás tükörképeként mozogtak (azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont). Májusban egy-két nap kivételével a hőmérsékletek „együtt mozogtak”.

A „jóslatok” májusi eltéréseit mutató grafikonok is az áprilisinál kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Először lássuk a budapesti legmagasabb hőmérsékletek „időjósdánkénti” eltéréseit!

Mint látható, az „időjósdák” a május elejei felmelegedésre még kevésbé voltak felkészülve: május 1. és 6. között egységesen alábecsülték az e napokra várható legmagasabb hőmérsékleteket. Ugyanilyen alábecslés történt a hó utolsó napjára vonatkozóan is, amikor végül 31 Cº-ra nőtt a hőmérséklet.

Mint a poszt elején írtam, az „időjósdák” áprilisban többnyire alábecsülték a várható legmagasabb hőmérsékleteket. Mint az alábbi grafikon mutatja, májusban több szerencsével jártak a legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal”:

Mint látható, áprilissal szemben alig volt olyan nap (pl. május 8. vagy 30.), amikor valamennyi „időjósda” egyöntetűen alá, vagy fölé becsülte volna a várható legalacsonyabb hőmérsékleteket. A kiegyenlítettebb viszonyokat mutatja, hogy a várható legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” esetében májusban nagyobb számban voltak némi alá ill. fölé „jóslást” is mutató, azaz összességében jól „eltalált”, kis eltéréseket mutató napok.

Az öt „időjósda” napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatainak” havi legnagyobb, 25-ei 1,58 Cº-os átlagos eltérése ellenpontjaként azt is észre kell venni, hogy az öt „időjósda” május 29-re a havi legkisebb – mindössze 0,73 Cº-os – átlagos eltéréssel adta meg a „jóslatait”.

A „jóslatok” beválása szempontjából „meredek” áprilist a májussal összehasonlítva véleményem szerint az látszik, hogy míg az áprilisi napi „jóslatok” eltéréseinek az átlaga 1,39 Cº volt, addig májusban jóval kisebb, 1,04 Cº, azaz a „jóslatok” az áprilisinál jelentősen megbízhatóbbak voltak.

És hogy volt-e „flúgos futama” az „időjósdáknak”? Megremegett-e a kezük? Melyik „jósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” májusi teljesítményéről a 2. részben lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

Ahogy az 1. részben írtam, az időjárás a márciusi, Moldova féle műrepülő parasztbácsis érzetre áprilisban még „rá tudott tenni egy lapáttal”, nem könnyítve meg az „időjósdák” dolgát… Főleg az ilyenkor szokásosnál magasabb nappali hőmérsékletek adták fel a leckét…

Mint utaltam rá, némi „zavar is támadt az erőben”, hiszen az év első három hónapjában meggyőzően vezető MMSZ a hőmérsékleti „jóslatok” megbízhatósági rangsorában véleményem szerint áprilisban rontott, az 1. helyről a 3. helyre csúszott vissza, míg a Poorcast a 2-ról előrelépett az 1. helyre.

Az 1. részben összefoglaltam az áprilisi hőmérsékleti „jóslatok” alapvető jellemzőit. Lássunk néhány időjárási, „jóslási” „cupákot” is!

Érdemes pl. megnézni azt, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Meglepő módon az egyébként igen „húzós” áprilisban több olyan nap is adódott, amikor az egy-egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslatokban” egyetlen Cº-nyi korrekció sem történt (miközben a szintén „izgalmas” márciusban egyetlen olyan nap sem volt, amikor ne lett volna szükség legalább 1 Cº-nyi korrekcióra). Az elmúlt hónapok tendenciáit látva ez a nyugalom inkább a napi legalacsonyabb hőmérsékletekre és leginkább a Széljárás.hu jóslataira volt igaz.

Véleményem szerint áprilisban a Széljárás.hu maga volt a „nyugalom szobra”. Az április 4-ei, 8-ai és 10-ei legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó jóslataikkal nem sokat „idegeltek”: a megelőző 6-6 napok alatt, valamint a jelzett napokon is változatlan hőmérsékleteket „jósoltak”, ill. adtak meg (lásd az alábbi grafikonokon a lila szalagokat).

A Széljárás.hu mellett áprilisban a Jövőkép is produkált egy „nullás napot”: az április 13-ai legalacsonyabb hőmérsékletre a megelőző 6 napban, valamint aznap is változatlan 12 Cº-os hőmérsékletet „jósoltak”, ill. adtak meg (lásd az alábbi grafikonon a kék szalagot).

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha a „jóslatnak” végül nem sok köze van a „jóslatokkal” érintett nap tényleges hőmérsékletéhez. A fenti esetekben a tárgynapi legalacsonyabb hőmérsékletek szélsőértékektől tisztított átlagaihoz^1,2 viszonyítva a Széljárás.hu változatlan értékű „jóslatai” véleményem szerint április 4-én a 3., 8-án csak az 5., viszont 10-én az 1., azaz legkisebb átlagos eltérést mutatták. A Jövőkép 13-ai legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó változatlan „jóslatai” esetében az eltérés a 2. legjobb értéket mutatta.

Eredőben tehát elmondható, hogy áprilisi „nullás jóslataikkal” mind a Széljárás.hu, mint a Jövőkép egész jó teljesítményt nyújtottak.

De akkor nézzük meg azt is, hogy melyik „időjósda” „dolgozott” a legtöbbet egy „jóslattal”! Azaz a 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti jóslatai, valamint aznapra megadott értékei tekintetében melyik „időjósda” hőmérsékleti korrekcióinak az összege a legnagyobb?

Nos, úgy tűnik, hogy a hónap legnagyobb összegű hőmérsékleti korrekcióit, azaz a hónap „flúgos futamát” az április 22-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslataival” a Jövőkép produkálta. Az aznapra vonatkozó „jóslatainak” a legnagyobb és legkisebb értékei között 9 (!) Cº-os eltérés mutatkozik!

Nem sokkal maradnak el az április 19-ei legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” „flúgos futamai” sem, melyeket egyszerre hárman is (MMSZ, Jövőkép és Poorcast) produkáltak. Ritka dolog az, hogy egyszerre három „időjósda” ugyanazon napra vonatkozó „jóslatainak” legnagyobb és legkisebb értékei között egyaránt 7-7 Cº-os eltérések mutatkozzanak. Márpedig az április 19-ei „jóslatok” esetében pontosan ez történt (az alábbi grafikonon lásd a zöld, kék és sárga „szalagokat”).

Megjegyzendő, hogy az április 19. előtti 6 napban az időjárás a vártnál jobban melegedett, így a „jóslatok” bizonyos mértékű korrekciója elkerülhetetlen volt. Viszont ezzel együtt is ugyanezen 6 napban a Lebernyeg esetében csak 3 Cº, a Széljárás.hu esetében mindössze 2 Cº volt „jóslataik” legnagyobb és legkisebb értékei közötti eltérés. És „mellesleg” a Lebernyeg és a Széljárás.hu „jóslatai” esetében volt a legkisebb az április 19-ei legmagasabb hőmérsékletek átlagától való eltérés, azaz az ő „jóslataik” bizonyultak a legpontosabbaknak.

Azt, hogy az áprilisi időjárás mennyire feladta a leckét az „időjósdáknak” jól mutatja, hogy a fentiek mellett áprilisban véleményem szerint még további 6 (!) olyan nap volt, amikor valamely „időjósda” egy-egy adott napra vonatkozó „jóslatainak” legnagyobb és legkisebb értékei között 7-7 Cº-os eltérések mutatkoztak. A napi legmagasabb hőmérsékletek vonatkozásában a Poorcast április 17-ei, a Jövőkép április 22-ei és 23-ai, valamint az MMSZ április 25-ei és 26-ai „jóslatai” esetében voltak az említett 7-7 Cº-os eltérések.

Az április 26-ai legmagasabb hőmérséklet esetében a 7 nap során a Poorcast az egyes napok között összességében 17 Cº (!) hőmérsékleti korrekciót végzett (lásd az alábbi grafikonon a sárga szalagot).

A Poorcast „mentségére” legyen mondva, hogy ennek a napnak az időjárása speciel az MMSZ-t is próbára tette, amit a tőle szokatlan 15 Cº-nyi hőmérsékleti korrekciója jelez.

Mindeközben az április 10-ei legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslataival” egy adott nap vonatkozásában messze a Széljárás.hu végezte a legjobb munkát: az ő „jóslataik” esetében volt a legkisebb az április 10-ei legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától való eltérés, miközben az április 10-re vonatkozó „jóslatai” során mindössze 0 Cº-nyi korrekciót hajtott végre (lásd a korábbi grafikonon a lila szalagot).

Bravó Széljárás.hu!

Viszont „a hónap kapufája” a Jövőképé lett azzal, hogy áprilisban az ő egyik „jóslatuk” tért el a legjobban egy adott nap tényleges hőmérsékletétől.

Történt ugyanis, hogy az április 22-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 6 nappal korábbi, április 16-ei „jóslatuk” 7,67 Cº-kal tért el az április 22-re megadott legmagasabb hőmérsékletek átlagától.

Ugyanakkor jó hír, hogy a hónap során mind az öt „időjósdának” – közte a Jövőképnek is! – a márciusit messze meghaladó számban voltak maximális pontosságú, azaz 0 Cº-os „jóslatai”!

Érdemes azt is megnézni, hogy áprilisban mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az egyes „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, áprilisban három – a 16-ai és 24-ei legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó 2, ill. 3 nappal korábbi, valamint a 20-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 1 nappal korábbi – „jóslat” hozta el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” jelzett „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással!

Ugyanakkor bármennyire is meredek dolgokat produkált áprilisban az időjárás, ez nyomába sem ért a márciusi „őrületnek”, amikor volt, hogy az „időjósdák” „jóslatai” között akár 14 (!) Cº eltérés is volt, miközben emellett több napon is „csak” 10-11 Cº-os eltérések is voltak.

Ehhez képest áprilisban az egyes „időjósdák” „jóslatai” között 7 Cº volt a legnagyobb eltérés, ez viszont négy alkalommal is (a 12-ei, 17-ei és 21-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 4, 3, ill. 5 nappal korábbi, valamint a 28-ai legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó 6 nappal korábbi „jóslatokban”).

Májusban folytatom a vizsgálódást és igyekszem még tovább árnyalni a képet, reményeim szerint az évszaknak megfelelő – azaz nem pl. júliusi forró, vagy márciusi hűvös, az „időjósdákat” (és szervezetünket!) túlzottan „megtornáztató” – időjárás mellett…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

A márciusi – egyben I. negyedéves – időjárásra és hőmérsékleti „jóslatokra” vonatkozó benyomásaimat a Moldova féle műrepülő parasztbácsiéhoz hasonlítottam. És az időjárás erre még „rá is tudott tenni egy lapáttal”, áprilisban sem könnyítve meg az „időjósdák” dolgát, sőt időnként mintha kifejezetten fityiszt mutatott volna nekik…

Április egy vaskos meglepetést is hozott: az év első három hónapjához képest véleményem szerint az áprilisi „jóslatok” tükrében indokolt a helycsere a hőmérsékleti „jóslatok” megbízhatósági sorrendjének az 1. helyén.

Az „időjósdák” áprilisi nehéz dolgára és az időjárás által időnként nekik mutatott fityiszre vonatkozó véleményemet mi sem támasztja jobban alá, mint ez az ábra:

Jó látható, hogy a napi legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” átlagai a hónap napjainak a többségében alatta maradtak az egyes napokra megadott hőmérsékletek átlagától^1,2. A legnagyobb elérések az április 18-25. időszakban voltak.

Nézzük kicsit részletesebben is! A napi legmagasabb hőmérséklet először április 3-án, majd 5-én lett kissé magasabb, mint az ezekre a napokra vonatkozó „jóslatok” átlaga. No aztán 7-én jött az első komolyabb fityisz: aznap bezzeg a vártnál is jobban lecsökkent a hőmérséklet, de csak azért, hogy 8-án és 9-én ismét magasabb legyen a vártnál. Aztán 11. és 15. között egy „ötnapos fityisz” következett, hiszen az „időjósdák” e napok mindegyikén alájósolták az adott napok legmagasabb hőmérsékleteit. Aztán a változatosság kedvéért két napig fölé jósolták, de csak azért, hogy utána egy mind időtartamában, mind mértékében minden eddiginél nagyobb fityisz következzék: az „időjósdák” április 18-tól 8 napon keresztül, a hónap legnagyobb eltéréseit mutatva „jósolták” alá az egyes napok legmagasabb hőmérsékleteit. A 26-ai egyetlen napi szünet után 27-től a hó utolsó napjáig még egy kisebb „levezető fityiszt” mutatott: a legmagasabb hőmérsékletek ismét magasabb lettek a „jósoltaknál”.

Az áprilisban, az egyes napok legmagasabb hőmérsékleteire vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” átlagai alapján úgy tűnik, hogy az „időjósdák” a hónap 30 napjából 21 napon alábecsülték az adott nap hőmérsékleteit.

Persze ezt akár úgy is mondhatjuk, hogy az időjárás sajnos továbbra is hozza, a minden eddiginél melegebb, rossz formáját, melyre még az egyébként sokat látott „időjósdák” sincsenek felkészülve…

És akkor lássuk a lényeget, az áprilisi megbízhatósági sorrendet!

Áprilisban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi, majd aznapi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi³:

Ez az előző hónapokhoz képest igazi bombameglepetés! Míg az év első három hónapjában az MMSZ magabiztosan vezetett, addig áprilisban nemcsak elvesztette vezető helyét, de véleményem szerint a Poorcast határozottan, a Jövőkép „paraszthajszállal”, de megelőzte, így a 3. helyre esett vissza. Megjegyzem, hogy a Lebernyeg és a Széljárás.hu véleményem szerint áprilisban holtversenyben a 4. helyezett.

De mi történhetett az élen?! Hogy ugrott a Poorcast az 1. helyre?

Nos, az okokról nyilván max. sejtéseink lehetnek. Így nézzük inkább az okozatot, a havi hőmérsékleti jóslatok eltéréseinek, azaz megbízhatóságának az alakulását.

Mindenek előtt az látszik, hogy nem túl nagy mértékben, de nehezen érthetően megnőtt az MMSZ „jóslatainak” a havi átlagos eltérése, azaz ennyivel romlott hőmérsékleti „jóslataik” megbízhatósága (becslésem szerint márciushoz képest 13%-kal), miközben a Poorcast-é csökkent, azaz ennyivel javult „jóslataik” megbízhatósága (mintegy 14%-kal). Ugyanakkor kisebb mértékben (4-7%-kal) csökkent a Jövőkép, a Lebernyeg és a Széljárás.hu havi átlagos eltérése is.

Azaz miközben az MMSZ rontott, addig a többi „időjósda” kivétel nélkül javított. Ez önmagában is okozhatja az előző hónapok sorrendjéhez képesti váratlan átrendeződést.

A január-április időszakot tekintve mindezzel együtt is az MMSZ őrzi az első helyét, de a Poorcast egyre inkább megközelíti. Mindezek miatt különösen izgalmas lesz a május…

De most, áprilisban jár a gratuláció a Poorcast-nak!

És akkor ássunk még egy kicsit mélyebbre!

Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek alakulását, valamint a gondolatkísérlet szerinti öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit:

Látható, hogy az április sok és meredek hőmérsékletváltozással „tornáztatta” meg az „időjósdákat”. Nem meglepő módon a „jóslatok” napi átlaghőmérsékletektől való legnagyobb eltérései azokon a napokon voltak a legnagyobbak, amikor a napi legmagasabb és/vagy legalacsonyabb hőmérsékletben jelentős változás következett be.

Viszont ritka érdekesség, hogy április 13. és 27. között a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet 14 napon keresztül egymás tükörképeként mozgott, azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont. Nem meglepő módon jórészt ebben az időszakban voltak a legnagyobbak a „jóslatoknak” a napi átlaghőmérsékletektől való átlagos eltérései is. A hónap három legnagyobb napi eltérésű „jóslata” is erre az időszakra esik: április 19-én, 23-án és 24-én az öt „időjósda” átlagos eltérése rendre 2,15/2,10/1,90 Cº-ra nőtt.

Mint a poszt elején írtam, az „időjósdák” áprilisban többnyire alábecsülték a várható legmagasabb hőmérsékleteket. Mint az alábbi grafikon mutatja, több szerencsével jártak a legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal”:

Mint látható, csak öt olyan nap volt (április 8., 16., 21., 24. és 27.), amikor valamennyi „időjósda” egyöntetűen alá-, vagy fölé becsülte volna a várható legalacsonyabb hőmérsékleteket. A kevés ilyen napok egyike volt április 8., amikor valamennyi „időjósda” „jóslatinál” hidegebb lett. Avagy április 16., 24. és 26., amikor a hirtelen felmelegedések nyomán a „jósoltaknál” kevésbé csökkent a hőmérséklet. A kiegyenlítettebb viszonyokat mutatja, hogy a várható legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatokat” esetében áprilisban nagyjából azonos arányban voltak egységesen fölé ill. alá „jósolt”, valamint lényegében jól „eltalált” napok.

Az áprilisi időjárás említett „fityiszmutatásai” ellenére az öt „időjósda” „jóslatainak” ugyancsak említett, április havi legnagyobb, 19-ei 2,15 Cº-os átlagos eltérése ellenpontjaként  azt is észre kell venni, hogy az öt „időjósda” április 10-re a havi legkisebb – mindössze 0,68 Cº-os – átlagos eltéréssel adta meg a „jóslatait”.

A „jóslatok” beválása szempontjából igen durva márciust az áprilissal összehasonlítva véleményem szerint az látszik, hogy „időjárási fityiszmutogatások” ide, vagy oda, míg a márciusi napi „jóslatok” eltéréseinek az átlaga 1,44 Cº volt, addig áprilisban némileg kisebb, 1,38 Cº, azaz a „jóslatok” a márciusinál némileg megbízhatóbbak voltak. E javulásban bizonyára az is szerepet játszott, hogy míg márciusban a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet is számos alkalommal kibabrált az „időjósdákkal”, addig áprilisban – mint láttuk – inkább a napi legmagasabb hőmérsékletek „rakoncátlankodtak”, a legalacsonyabbak viszonylag „jól viselkedtek”, a rájuk vonatkozó „jóslatok” nagyobb arányban váltak be.

És hogy volt-e „flúgos futama” az „időjósdáknak”? Megremegett-e a kezük? Melyik „jósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” áprilisi teljesítményéről holnap, a 2. részben lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

A tegnapi 2. részben részletesebben is bemutattam, hogy az I. negyedévben a vizsgált „időjósdák” a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal” mikor és mennyire teljesítettek jól.

Lássuk még részletesebben a „jóslatok” minőségét!

Ha az 1-6 nappal korábbi „jóslatok” átlagán túl az egyes napokon adott konkrét „jóslatoknak” a tárgynap legmagasabb, vagy legalacsonyabb átlaghőmérsékletéhez^1,2 képesti eltéréseit is nézzük, akkor azt látjuk, hogy miközben az egyes „időjósdák” a 3 hónap alatt szép számmal adtak az átlaghőmérséklettől akár csak 0 Cº-kal eltérő parádés „jóslatokat”, eközben be-becsúsztak „bakik” is. Nem meglepő módon a durvábbak az emlékezetes március 18-ai lehűlésre vonatkozó, több nappal korábbi „jóslatokkal” kapcsolatosak.

Az I. negyedévben a gyengébb napi „jóslatok” véleményem szerint az alábbiak:

·       Az MMSZ a január 6-i legmagasabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi, valamint a március 20-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott ugyancsak 6 nappal korábbi „jóslataival” tért el a legjobban, mindkét esetben 6,33 Cº-kal.

·       A Széljárás.hu a február 1-jei legmagasabb, valamint a március 2-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott 5 nappal korábbi, valamint a március 3-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi „jóslatai” egyaránt 6,67 Cº-kal tértek el.

·       A Poorcast a március 19-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott 5 nappal korábbi „jóslatánál” „gyengélkedett”, 8,67 Cº-os eltéréssel.

·       Végül a Jövőkép és a Lebernyeg a március 18-i legmagasabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi „jóslataikkal”, egyaránt 10 Cº-kal (!) tértek el az aznapi átlagtól, ezzel az I. negyedév véleményem szerint „legharmatosabb” napi „jóslatait” adva.

Ilyen eltérések voltak, vannak és – az időjárási szélsőségek lassú, de folyamatos erősödésével – sajnos egyre inkább lesznek is…

Az napi átlaghőmérséklettől való eltérés mértékétől nem függetlenül a negyedév „flúgos futama” – azaz a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó saját hőmérsékleti „jóslatok” közötti legnagyobb eltérés – is március 18-hoz fűződik.

Míg a Jövőkép aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó -6. napi „jóslata” +10 Cº, addig a -2. napon már csak -4 Cº-t „jósolt”, azaz az ugyanazon napra vonatkozó „jóslatai” között 14 Cº lett a különbség. Megjegyzem, az aznapi legmagasabb hőmérséklet átlaga 0 Cº volt.

De a Lebernyeg és a Poorcast is keményen megdolgozott a március 18-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslataival”: a Lebernyeg „jóslatai” 12, a Poorcasté pedig 11 Cº széles „hőmérsékleti folyosóban” szóródtak. Ugyanakkor az MMSZ és a Széljárás.hu március 18-i legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” mindössze 3 Cº széles „hőmérsékleti folyosóban” szórtak.

Érdemes azt is megnézni, hogy az I. negyedévben mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, a február 13-i és március 27-i legmagasabb, valamint a február 20-i legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok” hozták el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” 3 nappal korábbi „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással, azaz az említett napokon egységesen 3, 12, ill. -1 Cº-ot „jósoltak”.

Ugyanakkor a várható hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” tekintetében az I. negyedévben az „időjósdák” között a március 3-ra vonatkozó „jóslatok” között volt a legnagyobb véleményeltérés. Az aznapi legalacsonyabb hőmérsékletre 6 nappal korábban a Lebernyeg +2 Cº-t, míg Széljárás.hu -12 Cº-t „jósolt”. Azaz a „jóslatok” között 14 Cº eltérés volt! Csak érdekességként: a március 3-ai legalacsonyabb átlagos hőmérséklet végül -5,67 Cº lett…

Végül azt is érdemes azt is megnézni, hogy az I. negyedévben a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” folyamatában mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslat” alakult ki napról napra összességében a legkevesebb, ill. legtöbb hőmérsékleti korrekció nyomán.

Nos, a február 2-ai legmagasabb hőmérséklet meghatározásával az I. negyedévben a Széljárás.hu lett a „nyugalom szobra”. Nem sokat „idegeltek”: január 28-tól kezdve 6 napon keresztül február 2-ra minden áldott nap ugyanazt az 5 Cº-t „jósolták”, majd aznapi legmagasabb hőmérsékletként is ezt adták meg. Azaz a Széljárás.hu a 7 nap alatt 0 Cº hőmérsékleti korrekciót hajtott végre!

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha végül netán nem sok köze van annak a napnak a tényleges hőmérsékletéhez. A fenti esetben az aznapi legmagasabb hőmérséklet végül 6,00 Cº-ra adódott, melyet az „időjósdák” 1,09 Cº átlagos eltéréssel találtak el, így véleményem szerint a Széljárás.hu konstans 5 Cº-os „jóslata” egész jó „találat” lett!

Bravó Széljárás.hu!

És akkor nézzük azt is, hogy melyik „időjósda” „dolgozott a legtöbbet” egy „jóslattal”. Nos, véleményem szerint a Lebernyeg és a Morecast. A Lebernyeg a már többször felemlegetett március 18-a legmagasabb hőmérsékletére vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” folyamatában összesen 18 Cº-nyi hőmérsékleti korrekciót hajtott végre. De ettől semennyivel sem maradt el a Poorcast, amely a másnapi, március 19-ei legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatait” összesen ugyancsak 18 Cº-kal korrigálta.

A már többször is emlegetett március 18-ai napra vonatkozó „jóslatok” alakulásáról korábban ITT írtam részletesen.

Ahogy az 1. és 2. rész, valamint a jelen poszt mutatja, az elmúlt 3 hónapban az időjárás nem könnyítette meg az „időjósdák” dolgát. Januárban „tavasz a télben”, február első 3 hetében „bealvás”, majd amikor már mindenki inkább a tavaszra számított, akkor bő 1 hétre mégis kemény tél lett, melyből aztán a március végi enyhébb, de esős Húsvéttal kezdett körvonalazódni a tavasz…

Itt Budapesten nem őrzünk meg jó emlékeket erről a télről… Elvégre télen legyen tél és ne csak annak valamiféle paródiája… Meglátjuk, hogy a tavasszal több szerencsénk lesz-e…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.

A tegnapi 1. részben bemutattam, hogy a vizsgált „időjósdák” mennyire teljesítettek jól márciusban, valamint az I. negyedévben a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal”.

Ebben a részben nézzük meg még részletesebben a negyedév „jóslatait”!

Ahogy az előző posztban jeleztem, nemcsak márciusban, hanem véleményem szerint januárban és februárban is az MMSZ nyújtotta a legjobb teljesítményt.

A Poorcast januárban és februárban stabil második volt, de március első heteiben talán az „influenza kiüthette a jobb meteorológusait”, mert ebben az időszakban a Poorcast véleményem szerint a leggyengébb – azaz az aznapi hőmérséklethez képesti legnagyobb átlagos eltérésű^1,2 – „jóslatokat” adta. A Poorcast végül a hónap közepére „összekapta” magát, majd parádés hajrával a hó végére ismét elérte a dobogó második fokát…

A negyedév során a 3., 4. és 5. helyért a Jövőkép, a Lebernyeg és a Széljárás.hu folytatott „öldöklő” küzdelmet. A Jövőkép januárban, februárban és márciusban véleményem szerint rendre a 4., 5. és 3., a Lebernyeg a 3., 3. és 4., míg a Széljárás.hu az 5., 4. és 5. helyeket foglalta el.

És akkor „ássunk” még mélyebbre!

Először nézzük, hogy az I. negyedév során miként alakultak a „jóslatok” átlagos eltérései, azaz hogy véleményem szerint mennyire voltak megbízhatóak azok.

Igen jó hír, hogy a grafikonból is jól láthatóan az átlagos eltérések döntő többsége az 1 C° körüli szűk sávba esett. A nagyobb eltérések többsége sem volt nagyobb 1,5 C°-nál. Úgy tűnik, hogy mindössze 3 olyan nap volt, amikor a „jóslatok” átlagos eltérése meghaladta a 2 C°, és ezekből mindössze egyetlen volt, ami 2,5 C°-nál is nagyobb volt. Alaposabban megnézve látszik, hogy a nagyobb eltérések – nem meglepő módon – jelentősebb, ill. meredekebb időjárási, hőmérsékleti változásokhoz kötődnek.

Az I. negyedévben az „időjósdák” által átlagosnál nehezebben „megugrott” akadályok az alábbiak voltak:

·       A február 5-ei posztban a Széljárás.hu által a február 7-ei legmagasabb hőmérsékletre egymás utáni napokon adott „jóslatok” érdekességére hívtam fel a figyelmet. A „jósolt” hőmérsékletek -3 és +5 C° között változtak, azaz 8 C°-kal tértek el. A „jóslatok” eredményességéről ITT írtam.

·       A február 3-ai posztban a Lebernyeg -7 C°-os és a Széljárás.hu +1 C°-os február 8-ai legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatára” – pontosabban az azok közötti 8 C°-os (!) eltérésre – hívtam fel a figyelmet. A „jóslatok” beválásáról ITT írtam.

·       A február 24-ei, szombati legalacsonyabb hőmérséklet megítélésében az „időjósdák” között jelentős véleménykülönbség látszott. Míg a Széljárás.hu csak -1 Cº-t, addig a Jövőkép jóval hidegebbet, -9 Cº-t „jósolt”, azaz a „jóslataik” között 8 Cº (!) eltérés mutatkozott. Az eredmény ITT olvasható.

·       A február végi, március elejei lehűlés igazán keményen megdolgoztatta az „időjósdákat”. Erről ITT, ITT, meg ITT lehet olvasni.

·       Még a március 15-ei ünnepekre is maradt érdekesség, mivel meglehetősen talányosan alakultak a négynapos ünnep utolsó napjára vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok”. Pl. az MMSZ a március 18-ai legmagasabb hőmérsékletre 0 Cº-t, míg a Jövőkép +11 Cº-t „jósolt”, azaz a „jóslataik” között 11 Cº volt a különbség! Avagy az aznapi legalacsonyabb hőmérsékletre a Poorcast -3 Cº-ot, míg a Jövőkép és a Lebernyeg +5 Cº-ot „jósolt”, azaz a „jóslataik” között 8 Cº volt a különbség! És kinek lett igaza? A válasz ITT olvasható.

A március 18-ai lehűlés egyébként is jól „megszívatta” az „időjósdákat”, melyről még bőven lesz szó.

Az öt „időjósda” összességében a negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi átlaghőmérséklettől legkisebb eltérést mutató – 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait” véleményem szerint január 10-re készítette. Az öt „időjósda” e napra vonatkozó „jóslatainak” átlageltérése mindössze 0,64 Cº volt.

A napi legmagasabb hőmérsékletek esetében az öt „időjósda” február 27-re vonatkozó „jóslatai” voltak a legjobbak, azaz ezek mutatták a legkisebb átlagos eltérést (mindössze 0,40 Cº-t).

Ugyanakkor a napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében ugyancsak a február 9-re vonatkozó „jóslatok” sikerültek a legjobban, mindössze 0,37 Cº-t átlagos eltérést mutatva.

Viszont a negyedév „leggyenguskább” – azaz az aznapi átlaghőmérséklettől legnagyobb eltérést mutató – 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” véleményem szerint a március 18-ai emlékezetes lehűlés kapcsán születtek. Az öt „időjósda” e napra vonatkozó „jóslatainak” átlageltérése 2,63 Cº volt.

A napi legmagasabb hőmérsékletek esetében az öt „időjósda” február 1-re – azaz a január végi tavasz végére – vonatkozó „jóslatai” „gyengélkedtek”, azaz ezek mutatták a legnagyobb átlagos eltérést (2,78 Cº-t).

Ugyanakkor a napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében ugyancsak a február 18-re vonatkozó „jóslataik” sikerültek gyengébben, a legnagyobb átlagos eltérést (2,78 Cº-t) mutatva.

De nézzünk a napi átlagok mögé és lássuk, hogy mikor és konkrétan mely „időjósdák” készítették a legjobb, ill. a legkevésbé sikerült „jóslataikat"!

A negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi legmagasabb és legalacsonyabb átlaghőmérsékletektől a legkisebb eltérést mutató, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó – „jóslatait” 0,45 Cº átlagos eltéréssel a Poorcast készítette (a február 27-ei hőmérsékletekre). Ehhez az kellett, hogy a Poorcast (és vele azonosan az MMSZ) aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” mindössze 0,14 Cº-kal, a legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” pedig 0,76 Cº-kal tért el az aznapi legmagasabb, ill. legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától.

Bravó Poorcast!

A negyedév legkevésbé sikerült 6, 5, 4, 3, 2, és 1 nappal korábbi „jóslatát” 3,71 Cº átlagos eltéréssel véleményem szerint a Jövőkép készítette (a március 18-ai hőmérsékletekre). Az aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” 4,00 Cº-kal, a legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” pedig 3,43 Cº-kal tért el az aznapi legmagasabb, ill. legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától.

Az I. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.

² A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.

Ezt a blogot éppen 3 hónapja indítottam azzal a céllal, hogy egy gondolatkísérlet keretében véleményt mondhassak öt elképzelt „időjósda” (MMSZ, Jövőkép, Lebernyeg, Széljárás.hu, Poorcast) Budapestre vonatkozó napi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatóságáról. A januári és februári véleményemet ITT meg ITT foglaltam össze. És most lássuk a teljes I. negyedévet!

Először is magyarázatra szorulhat a cím. A hőmérsékleti „jóslatok” szerinti számokat figyelve egy-egy „időjósda” időnként olyan „meredek” „jóslatokat” tett, melyekre tényleg csak Moldova műrepülő parasztbácsijának a szavaival lehet reagálni: „na, erre nem számítottam…”

De a cím szerinti „ún. tél” is magyarázatra szorulhat. Mert lehet-e jószívvel, idézőjel nélküli, igazi télről beszélni, ha januárban mindössze egyetlen napon (január 15-én) maradt 0 Cº alatt a napi legmagasabb hőmérséklet, miközben két napon (január 6-án és 29-én) is +11 Cº fölött maradt?! De február első három hete sem volt különb: a napi legmagasabb hőmérséklet egyetlen napon sem ment fagypont alá… Februárban… Télen… Pfff… :(

Végül az időjárás hóval és faggyal csak február utolsó – és szégyenszemre március első – hetében mentette meg a „tél” becsületét…

De a műrepülő parasztbácsi még ezután sem nyugodhatott. Mert normális-e, hogy a szervezetünknek rövid idő (12 nap) alatt csaknem 33 Cº-nyi (!) hőmérsékleti különbséget kellett elviselnie?! Márpedig míg Budapesten március 1-én -15 Cº volt a napi legalacsonyabb a napi legalacsonyabb hőmérséklet, addig március 12-én a napi legmagasabb hőmérséklet csaknem +18 Cº volt!

De ebben a három hónapban az időjárás a szervezetünk mellett az „időjósdákat” jól is megdolgoztatta…

Lássuk először, hogy „jóslataik” pontossága alapján márciusban miként alakult az „időjósdák” sorrendje!

Emlékeztetőül: minden egyes nap megnéztem az öt „időjósda” aznapi legmagasabb, valamint legalacsonyabb hőmérsékletre „megadott” értékeit, valamint az ugyanazon napra vonatkozó, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait”, aztán kicsit számolgattam…

Összhangban az elmúlt 3 hónap gyakorlatával, annak az „időjósdának” a teljesítményét tekintem a legjobbnak, amelynek egyes napokra vonatkozó „jóslatai” véleményem szerint a legkisebb mértékben térnek el ezen napok aznapi átlaghőmérsékleteitől^1,2.

Nos, márciusban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai”, majd aznapi hőmérsékleti értékei véleményem szerint az alábbi sorrendben közelítették meg az adott napok hőmérsékleti átlagait:

Gratulálok az MMSZ-nek!

Nézzük kicsit részletesebben a márciusi „jóslatok” alakulását!

Az „időjósdák” napi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó napi „jóslatainak” a napi átlagoktól való eltérései alábbiak szerint alakultak:

Érdemes figyelni a hó közepi meredek lehűlés által okozott némi zavart. A március 15-17. közötti három napra vonatkozó „jóslatokban” valamennyi „időjósda” magasabb hőmérsékletet várt. Március 18-20-ra kisebb-nagyobb alá-fölé „jóslások” láthatók, míg a március 21-25. közötti napokra szinte egységes fölé-, majd „alájóslatok” is születtek. Az egységes eltérésekből az is látszik, hogy ebben az időszakban az időjárás olyat produkált, melyet igazándiból egyik modell sem tudott megbízhatóan kezelni…

A napi legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó napi „jóslatok” eltérései alábbiak szerint alakultak:

Ebben az esetben is a március közepi durva lehűlés jelentett némi gondot az „időjósdáknak”, de másként. Jól láthatóan a március 19-22. közötti napok legalacsonyabb hőmérsékleteit szinte egységesen „alájósolták”.

És miként alakul a sorrend az év első 3 hónapja vonatkozásában? Nos, véleményem szerint így: 

Nem tévedés, az I. negyedévben véleményem szerint a 3. helyen holtverseny alakult ki a Lebernyeg és a Jövőkép között.

Újfent gratulálok az MMSZ-nek!

A fenti véleményemet alátámasztó részletek, valamint az I. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.