A tegnapi 1. részben bemutattam, hogy a vizsgált „időjósdák” mennyire teljesítettek jól márciusban, valamint az I. negyedévben a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal”.
Ebben a részben nézzük meg még részletesebben a negyedév „jóslatait”!
Ahogy az előző posztban jeleztem, nemcsak márciusban, hanem véleményem szerint januárban és februárban is az MMSZ nyújtotta a legjobb teljesítményt.
A Poorcast januárban és februárban stabil második volt, de március első heteiben talán az „influenza kiüthette a jobb meteorológusait”, mert ebben az időszakban a Poorcast véleményem szerint a leggyengébb – azaz az aznapi hőmérséklethez képesti legnagyobb átlagos eltérésű1,2 – „jóslatokat” adta. A Poorcast végül a hónap közepére „összekapta” magát, majd parádés hajrával a hó végére ismét elérte a dobogó második fokát…
A negyedév során a 3., 4. és 5. helyért a Jövőkép, a Lebernyeg és a Széljárás.hu folytatott „öldöklő” küzdelmet. A Jövőkép januárban, februárban és márciusban véleményem szerint rendre a 4., 5. és 3., a Lebernyeg a 3., 3. és 4., míg a Széljárás.hu az 5., 4. és 5. helyeket foglalta el.
És akkor „ássunk” még mélyebbre!
Először nézzük, hogy az I. negyedév során miként alakultak a „jóslatok” átlagos eltérései, azaz hogy véleményem szerint mennyire voltak megbízhatóak azok.
Igen jó hír, hogy a grafikonból is jól láthatóan az átlagos eltérések döntő többsége az 1 C° körüli szűk sávba esett. A nagyobb eltérések többsége sem volt nagyobb 1,5 C°-nál. Úgy tűnik, hogy mindössze 3 olyan nap volt, amikor a „jóslatok” átlagos eltérése meghaladta a 2 C°, és ezekből mindössze egyetlen volt, ami 2,5 C°-nál is nagyobb volt. Alaposabban megnézve látszik, hogy a nagyobb eltérések – nem meglepő módon – jelentősebb, ill. meredekebb időjárási, hőmérsékleti változásokhoz kötődnek.
Az I. negyedévben az „időjósdák” által átlagosnál nehezebben „megugrott” akadályok az alábbiak voltak:
· A február 5-ei posztban a Széljárás.hu által a február 7-ei legmagasabb hőmérsékletre egymás utáni napokon adott „jóslatok” érdekességére hívtam fel a figyelmet. A „jósolt” hőmérsékletek -3 és +5 C° között változtak, azaz 8 C°-kal tértek el. A „jóslatok” eredményességéről ITT írtam.
· A február 3-ai posztban a Lebernyeg -7 C°-os és a Széljárás.hu +1 C°-os február 8-ai legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatára” – pontosabban az azok közötti 8 C°-os (!) eltérésre – hívtam fel a figyelmet. A „jóslatok” beválásáról ITT írtam.
· A február 24-ei, szombati legalacsonyabb hőmérséklet megítélésében az „időjósdák” között jelentős véleménykülönbség látszott. Míg a Széljárás.hu csak -1 Cº-t, addig a Jövőkép jóval hidegebbet, -9 Cº-t „jósolt”, azaz a „jóslataik” között 8 Cº (!) eltérés mutatkozott. Az eredmény ITT olvasható.
· A február végi, március elejei lehűlés igazán keményen megdolgoztatta az „időjósdákat”. Erről ITT, ITT, meg ITT lehet olvasni.
· Még a március 15-ei ünnepekre is maradt érdekesség, mivel meglehetősen talányosan alakultak a négynapos ünnep utolsó napjára vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok”. Pl. az MMSZ a március 18-ai legmagasabb hőmérsékletre 0 Cº-t, míg a Jövőkép +11 Cº-t „jósolt”, azaz a „jóslataik” között 11 Cº volt a különbség! Avagy az aznapi legalacsonyabb hőmérsékletre a Poorcast -3 Cº-ot, míg a Jövőkép és a Lebernyeg +5 Cº-ot „jósolt”, azaz a „jóslataik” között 8 Cº volt a különbség! És kinek lett igaza? A válasz ITT olvasható.
A március 18-ai lehűlés egyébként is jól „megszívatta” az „időjósdákat”, melyről még bőven lesz szó.
Az öt „időjósda” összességében a negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi átlaghőmérséklettől legkisebb eltérést mutató – 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait” véleményem szerint január 10-re készítette. Az öt „időjósda” e napra vonatkozó „jóslatainak” átlageltérése mindössze 0,64 Cº volt.
A napi legmagasabb hőmérsékletek esetében az öt „időjósda” február 27-re vonatkozó „jóslatai” voltak a legjobbak, azaz ezek mutatták a legkisebb átlagos eltérést (mindössze 0,40 Cº-t).
Ugyanakkor a napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében ugyancsak a február 9-re vonatkozó „jóslatok” sikerültek a legjobban, mindössze 0,37 Cº-t átlagos eltérést mutatva.
Viszont a negyedév „leggyenguskább” – azaz az aznapi átlaghőmérséklettől legnagyobb eltérést mutató – 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” véleményem szerint a március 18-ai emlékezetes lehűlés kapcsán születtek. Az öt „időjósda” e napra vonatkozó „jóslatainak” átlageltérése 2,63 Cº volt.
A napi legmagasabb hőmérsékletek esetében az öt „időjósda” február 1-re – azaz a január végi tavasz végére – vonatkozó „jóslatai” „gyengélkedtek”, azaz ezek mutatták a legnagyobb átlagos eltérést (2,78 Cº-t).
Ugyanakkor a napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében ugyancsak a február 18-re vonatkozó „jóslataik” sikerültek gyengébben, a legnagyobb átlagos eltérést (2,78 Cº-t) mutatva.
De nézzünk a napi átlagok mögé és lássuk, hogy mikor és konkrétan mely „időjósdák” készítették a legjobb, ill. a legkevésbé sikerült „jóslataikat"!
A negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi legmagasabb és legalacsonyabb átlaghőmérsékletektől a legkisebb eltérést mutató, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó – „jóslatait” 0,45 Cº átlagos eltéréssel a Poorcast készítette (a február 27-ei hőmérsékletekre). Ehhez az kellett, hogy a Poorcast (és vele azonosan az MMSZ) aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” mindössze 0,14 Cº-kal, a legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” pedig 0,76 Cº-kal tért el az aznapi legmagasabb, ill. legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától.
Bravó Poorcast!
A negyedév legkevésbé sikerült 6, 5, 4, 3, 2, és 1 nappal korábbi „jóslatát” 3,71 Cº átlagos eltéréssel véleményem szerint a Jövőkép készítette (a március 18-ai hőmérsékletekre). Az aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” 4,00 Cº-kal, a legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslata” pedig 3,43 Cº-kal tért el az aznapi legmagasabb, ill. legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától.
Az I. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.
Megjegyzések:
1 A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.
2 A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.
