Bundabugyi, vagy fürdőruci?! Kissé sarkítva a dilemmát nem mindegy, hogy melyiket választod pl. egy háromnapos kiruccanásra csomagolva. A döntés alapja jellemzően az „időjósdák” által „jósolt” várható hőmérséklet. Na de melyik „időjósda” hőmérsékleti „jóslatában” lehet a leginkább megbízni?! A blogom talán segít a választásban…
És amúgy tényleg, miért ne lehetne a film-, a színház-, vagy ad absurdum az étteremkritika mintájára a neten elérhető időjárási előrejelzésekről is véleményt mondani? Miért ne létezhetne „időjósda kritika” is?! Nos, ez a blog erre tesz kísérletet.
Első lépésként idáig a blogban egy idén januárban megkezdett gondolatkísérlet tapasztalatait osztottam meg, öt elképzelt „időjósda” hőmérsékleti „jóslatainak” a beválásáról mondva véleményt. Az elképzelt „időjósdák” naponta „megjósolták” az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 nap múlva Budapesten várható hőmérsékleteket, majd a blogban rendszeresen véleményeztem a „jóslatok” beválását az elképzelt „időjósdák” szerinti aznapi hőmérsékletek átlagához képest.
A 6 hónap során kialakított véleményezési gyakorlat és a szerzett tapasztalatok alapján júliustól kezdve öt „valódi időjósdának” – ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ – a honlapjaikon naponta publikált budapesti hőmérsékleti jóslatairól mondok véleményt. Dicsérni is, de esetenként hümmögni is fogok. Értük és nem ellenük…
És akkor egy kis magyarázat a poszt címéhez: „Július: az időjárás tökölt, tökölt, aztán végül csak összehozta a hőségriasztást…” Az „átkosban” 30 Cº feletti hőmérséklet esetén a TV Híradó már rohant a kohóba, a pékségbe, meg az aszfaltozókhoz, hogy beszámoljanak a munkásosztály hősies munkájáról a „brutális kánikulában”. Manapság bezzeg pl. egy 32 Cº alig éri el az ingerküszöböt, a hőmérséklet inkább csak 33 Cº, de főleg 35-38 Cº, ill. a lehűlni nem akaró éjszakák kapcsán vált ki komolyabb médiaérdeklődést… És hőségriasztást.
Nos, idén júliusban kezdetben kissé nosztalgiázhattunk: a napok többségében a napi legmagasabb hőmérséklet el sem érte a 30 Cº-ot, csak a hónap végén húzott bele. És Medárd is a régen megszokottak szerint „tette a dolgát”. Jóval csapadékosabb volt ez az időszak, mint az előző években. Sőt. Még a 40 nap elteltével is bőséggel jött csapadék.
Az előző évek kemény, igen forró júliusai után kezdetben egészen elgyengülhettünk az idei július mértéktartásán… Mintha az időjárás egy csöppet tökölt volna. De aztán úgy vélhette, hogy „na ne má, mégis milyen az, hogy mindjárt augusztus és idén még nem volt hőségriasztás.” És lett…
Júliusban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi, majd aznapi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi3:
Gratulálok az OMSZ-nek!
És akkor ássunk kicsit még mélyebbre!
Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek alakulását, valamint az öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit:
Július a „megszokottnál” alacsonyabb hőmérséklete mellett is előrejelzési szempontból könnyebb helyzet volt a sok és meredek hőmérsékletváltozást hozó júniusnál. A legnagyobb kihívást a július 18-ai erős lehűlést hozó nap legmagasabb hőmérsékletére vonatkozó „jóslatok” jelentették. Nem meglepő módon az „időjósdák” véleményem szerint júliusban többnyire az e napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslataikkal” produkálták az aznapi budapesti legmagasabb hőmérséklettől való legnagyobb átlagos eltéréseket. Az OMSZ és a Köpönyeg aznapra vonatkozó „jóslatainak” az eltérése 2,71-2,71 Cº, az Morecasté 2,43 Cº, az Időjárás.hu-é 2,00 Cº, míg az Időképé 1,71 Cº volt.
Ugyanakkor a legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek átlagainak legkisebb eltéréseit a július 12-14. közötti napokra vonatkozó „jóslatok” hozták. De az abszolút csúcs a Morecast-é, melynek a július 14-ei legmagasabb budapesti hőmérsékletre vonatkozó jóslatai 0 Cº-kal (!) tértek el az aznapi hőmérséklettől.
Júliusban a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek július 1. és 8. között „együtt mozogtak”, de utána – néhány nap kivételtől eltekintve – 23 napon keresztül (a július 10-23. időszakban) egymás tükörképeként (azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont).
És akkor lássuk a budapesti legmagasabb hőmérsékletek „időjósdánkénti” eltéréseit!
Mint látható:
· viszonylag kicsik az eltérések (pl. július 12., 13., 23., 26., 30.),
· ezek között kevés az olyan eltérés, amely vegyesen mutat alá- és fölébecslést (pl. július 6., 19., 20-21., 26-31.),
· a jelentősebb eltérések esetében pedig többnyire egységes az alá-, vagy fölébecslés, ami nem „jóslási” hibára, hanem előre nem látható időjárási fejleményre utal (pl. 8., 18., 24-25.).
Érdekesebb a helyzet a budapesti napi legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” eltéréseivel.
Mint a grafikonon látható, az öt „időjósda” közül min. négy a napok többségében kisebb-nagyobb mértékben fölé „jósolta” a napi legalacsonyabb hőmérsékleteket. Mintha maguk sem akarták volna elhinni, hogy az idei júliusban az előző években megszokottakhoz képest bizony alacsonyabbra süllyedtek a hőmérsékletek… Egyedül az OMSZ lógott ki gyakran a sorból azzal, hogy a többiekkel ellentétben ők több napon is inkább alábecsülték a hőmérsékletet.
A számok tükrében úgy tűnik tehát, hogy a napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében az OMSZ kivételével az „időjósdák” 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslataikban” mintha felülről közelítenék a „jóslat” szerinti nap hőmérsékletét. Ezzel szemben az OMSZ „jóslatai” láthatóan nem mutatnak ilyen „mintát”, jobban „célra tartanak”. Mondjuk ezt az egyéb számszerű mutatók is alátámasztják…
Az öt „időjósda” napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatainak” júliusi legnagyobb (július 18., 1,64 Cº) átlagos eltérése ellenpontjaként azt is észre kell venni, hogy az öt „időjósda” július 30-ra mindössze 0,69 Cº-os átlagos eltéréssel adta meg a „jóslatait”.
A „jóslatok” beválása szempontjából „meredek” júniust a májussal összehasonlítva véleményem szerint az látszik, hogy míg a júniusi napi „jóslatok” eltéréseinek az átlaga 1,28 Cº volt, addig júliusban jóval kisebb, csak 1,06 Cº, azaz a júliusi „jóslatok” a júniusinál jelentősen megbízhatóbbak voltak.
És hogy volt-e „flúgos futama” az „időjósdáknak”? Megremegett-e a kezük? Melyik „jósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” júliusi teljesítményéről holnap, a 2. részben lesznek olvashatók.
Megjegyzések:
1 A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.
2 Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.
3 A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti szélsőértékektől tisztított átlagoktól).
