2018-ban egész éven át minden egyes napon figyeltem, mérlegeltem, minimum havonta véleményeztem öt „időjósda” (ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a jóságát. Az első posztban a véleményem szerinti 2018-as rangsorról, a másodikban a budapesti hőmérsékleti „jóslatok” pontossága – azaz átlagos eltérése^1,2 szempontjából legdurvább és legjobb hónapokról, a harmadikban az egy-egy napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” során összességében végrehajtott korrekciók mértékéről, a negyedikben az átlagos eltérési bizonytalanságról, az ötödikben a "jóslási" eltérések mértékének hőmérsékleti kategóriánkénti számáról, míg a tegnapi hatodikban az egy-egy napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” szélsőségeiről és az „időjósdák” közötti legnagyobb és legkisebb véleményeltérésekről írtam.

A sorozat mai záró posztjában az 1, 3 és 6 napos „jóslatok” rejtélyéről lesz szó. De mi is ez a rejtély?!

Nos, a hőmérsékleti „jóslatok” jóságára vonatkozó véleményalkotás egyik célja volt arról meggyőződni, hogy az „időjósdák” egymáshoz képesti azonos jósággal „jósolnak”-e másnapra, 3, avagy 6 napra előre. Az időtáv növekedésével egyre bizonytalanabb előrejelezhetőség miatt 6 napnál távolabbi „jóslatokat” nem vettem figyelembe. Viszont természetesen figyelembe vettem, hogy az időtáv növekedése valamennyi „időjósda” esetében növeli a bizonytalanságot. Mindezzel együtt azt gondoltam, hogy az öt „időjósda” „jóslatainak” a jósága az időtáv növekedésével azonos mértékben fog romlani, azaz nem lesz kihatással „jóslataik” jóságának a sorrendjére.

Az átlagos eltérések számait nézegetve az derült ki, hogy ez nem feltétlenül van így. Az "időjósdák" honlapjain nap mint nap elérhető számokon alapuló véleményemet az alábbi táblázat foglalja össze:

Az első posztban bemutatott éves – azaz a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” összesített eltérésein alapuló – sorrendhez képest az első meglepetés az, hogy a jóval – 6 nappal – korábbi „jóslatok” jóságának tekintetében véleményem szerint az Időkép és a Morecast is az OMSZ elé került.³

Ugyancsak feltűnő, hogy míg az OMSZ a másnapi és 3 napos „jóslatokban” jeleskedik, addig az Időkép éppen fordítva: a gyengébb másnapi és 3 napos „jóslatokhoz” képest a 6 napos „jóslatok” tekintetében véleményem szerint az Időkép esetében a legnagyobb az esély a lehető legjobb „jóslatra”.

Nagy meglepetés az éves összesítésben véleményem szerint hátrébb helyet foglaló Időjárás.hu OMSZ mögötti 2. helye mind a másnapi, mint a 3 napos „jóslatok” tekintetében.

Az Időképhez hasonlóan a Morecast is a 6 napos „jóslatokban” látszik erősebbnek.

A Köpönyeg esetében nem látszik markáns különbség a rövidebb és hosszabb távú „jóslatok” minősége tekintetében.

Összegezve tehát: a 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatok” alapján az a vélemény alakult ki bennem, hogy aki arra kíváncsi, hogy másnap hány fok lesz Budapesten az jórészt az OMSZ „jóslatai” alapján lehet biztos a dolgában. Aki viszont ugyanerre 6 nappal korábban kíváncsi, annak elsősorban az Időkép „jóslatait” érdemes megnéznie.

Mondom, véleményem szerint…

És még mindig van valami érdekesség…

Az „időjósdák” budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” az átlagos eltérései alapján az év egészére is kiszámoltam az öt „időjósda” 1, 3 és 6 napos „jóslatainak” az átlagos eltéréseit. Nos, ezek – nem meglepő módon – a kitekintés hosszának a növekedésével arányosan növekedtek.

Ami viszont – engem legalábbis – nagyon is meglepett, az az öt „időjósda” időtávonként figyelembe vett öt-öt átlagos eltérése közül a legnagyobb és legkisebb átlagos eltérések közötti különbségnek – azaz az „időjósdánként” átlagos eltérések szórásának – a mértéke közötti különbség. Az „időjósdák” „jóslatainak” legnagyobb és legkisebb átlagos eltérése közötti különbség meglepő módon nem a hosszabb kitekintésű, 6 napos „jóslatok”, hanem a legrövidebb kitekintés, azaz az 1 napos „jóslatok” esetén a legkisebb!

Ez annak tükrében tűnhet meglepőnek, hogy elvileg a kisebb „időtáv” – mint ahogy az éves átlagos eltérések mutatják – nagyobb esélyt ad az 1 napos „jóslatok” eltérései közötti különbségek minimumára is. És a 2018. évi számok mégsem ezt mutatják…

A meglepő számokat vélhetően az magyarázza, hogy az 1 napos „jóslatok” esetén az OMSZ nemcsak jobb, hanem sokkal jobb az 5. helyezett Morecastnál, viszont a 3 és 6 napos „jóslatok” esetében az OMSZ és az Időkép csak kisebb különbséggel jobb az 5. helyezett Köpönyegtől, ill. Időjárás.hu-tól…

Érdekes, tanulságos, meglepetéseket sem nélkülöző volt az elmúlt 1 év. A blog talán hozzájárul egy új műfaj, az „időjósdakritika” „szárba szökkenéséhez”… J Mert miért is ne? Emberek tömegei az „időjósdák” adatai alapján hoznak olyan döntéseket, hogy pl. hány réteg ruhát adjanak a gyerekre, betegyék-e a kocsiba a jégoldót, avagy tervezzenek-e a hétvégére szabadtéri programot?! Azaz az „időjósdák” egyfajta döntéselőkészítő információs szakszolgáltatást nyújtanak nekünk, az időjárás tekintetében laikus közembereknek. Nekünk, akik aztán eme információk alapján hozunk döntéseket. Véleményem szerint ezért hát indokolt és hasznos annak ismerete, hogy egy-egy „időjósda” esetében mekkora esélyünk van a legjobb információkra, ezek alapján pedig legjobb döntéseink meghozatalára…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban elérhető öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti, szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

2018-ban egész éven át minden egyes napon figyeltem, mérlegeltem, minimum havonta véleményeztem öt „időjósda” (ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a jóságát. Az első posztban a véleményem szerinti 2018-as rangsorról, a másodikban a budapesti hőmérsékleti „jóslatok” pontossága – azaz átlagos eltérése^1,2 szempontjából legdurvább és legjobb hónapokról, a harmadikban az egy-egy napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” során összességében végrehajtott korrekciók mértékéről, a negyedikben az átlagos eltérési bizonytalanságról, míg a tegnapi ötödikben a "jóslási" eltérések mértékének hőmérsékleti kategóriánkénti számáról írtam.

Az egy-egy napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” kialakítása során végrehajtott korrekciók összegeiről már írtam ebben a posztban. De az is megér egy kis figyelmet, hogy mekkorák az egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslatok”, valamit az adott napra megadott hőmérsékletek maximum és minimum értékei közötti legnagyobb eltérések, vagy ahogy az év korábbi posztjai kapcsán írtam: mely „időjósdáknak” volt „flúgos futama”…

Nos, a fentiek szerint vizsgálva, véleményem szerint az év csúcstartója az Időkép. Történt ugyanis, hogy a március 18-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok” sorában erre a napra az Időkép március 12-én +10 C°-ot, míg március 16-án ugyanerre a napra csak -4 C°-ot. Ez éppen 14 C°-nyi különbség… (lásd kék szalag)

Megjegyzem, hogy a többi „időjósda” adott napra vonatkozó „jóslatai” sorában a második és harmadik legnagyobb különbség se volt kevés (12 és 11 C°), azaz e nap kapcsán az „időjárásnak” is voltak olyan váratlan és markáns „húzásai”, melyekre az „időjósdáknak” is reagálniuk kellett…

Viszont meglepő módon az év során a második legnagyobb különbség (13 C°) is az Időképhez kötődik. A „jóslatok” sorában a harmadik legnagyobb különbség (12 C°) a Köpönyegnél adódott.

Természetesen a nagy különbségek mellett szép számmal voltak nagyon is stabil, 0 C° különbségű „jóslatok” is. Ezekről a sorozat harmadik posztjában írtam.

Azt is tanulságos látni, hogy mikor és mely „időjósdák” vélekedtek nagyon másként egy-egy adott nap várható hőmérsékletéről.

Nos, ebben a tekintetben az „év nézeteltérését” a Köpönyeg és az Időjárás.hu hozta össze. A március 3-ai legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó 6 nappal korábbi „jóslataiban” a Köpönyeg +2 C°-ot, míg az Időjárás.hu -12 C°-ot adott meg. Így a különbség 14 C°!

Az év során a második legnagyobb „véleményeltérésben” (11 C°) is a Köpönyeg és az Időjárás.hu „találta meg” egymást. A Köpönyegnek az év során a Morecasttal is volt egy 11 C°-os „véleményeltérése”.

Természetesen a nagy különbségek mellett szép számmal voltak olyan idilli pillanatok is, amikor egy adott napra vonatkozó „jóslataiban” valamennyi „időjósda” ugyanazt a hőmérsékletet adta meg. Az év során összesen 35 db ilyen alkalom volt (februárban 2 db, márciusban 1 db, áprilisban 4 db, májusban 2 db, júniusban és júliusban 5-5 db, augusztusban, szeptemberben és októberben 2-2 db, novemberben és decemberben pedig ismét 5-5 db).

Ide illik arról is szólni, hogy az egyes napokra az öt „időjósdának” mennyire sikerült azonos hőmérsékleti értékeket megadnia az aznapi (!) budapesti legmagasabb, vagy legalacsonyabb hőmérsékletre.

Gondolhatnánk, hogy ez "nem nagy kaland", hiszen nincs szükség semmi több napos előrejelzési hókusz-pókuszra, nincs semmi bizonytalanság, hiszen aznapról van szó…

Hát a közzétett számokat nézegetve rá kell döbbennünk, hogy ez nem egészen így van…

A mélypont az amúgy hőmérsékleti szempontból semmilyen izgalmat nem tartogató június 9-re aznap publikált budapesti legmagasabb hőmérséklet kapcsán volt. Az aznap 14 órakor – tehát jó eséllyel a nap ténylegesen legmelegebb időszakában! – a honlapokon olvasható hőmérsékleti adatok alapján az aznapi legmagasabb hőmérséklet az Időjárás.hu szerint 20 C°, a Köpönyeg szerint 31 C°! Tehát 11 C° (!) különbség! Nem 6, nem 3, de nem is 1 napra előre „jósolva”, hanem aznapra megadva! Hm...

De nem is ez a lényeg. Könyörgöm, az érintett „időjósdáknak” csak ki kellett volna nyitniuk az ablakot, ki kellett volna hajolniuk, bele kellett volna szagolniuk a levegőbe és fel kellett volna tenniük a kérdést: 31 C°-os kánikulát, vagy júniusban hűvöskének számító 20 C°-ot éreznek?! És akkor nem állt volna elő ilyen ciki helyzet, hogy még az aznapi hőmérséklet megadása is csak ekkora bődületes különbséggel megy… Miként lehet akkor bízni a hosszabb távú jóslataikban?!...

Megjegyzem az aznapi legmagasabb budapesti átlaghőmérséklet 27 C° lett, azaz a 31 C°-os aznapi megadás lényegesen közelebb áll az „időjósdák” közvélekedéséhez, mint 20 C°-os.

Nem szeretnék igazságtalan lenni, így ezért azt a tapasztalatomat is megosztom, hogy az öt „időjósdának” ha ritkán is, de néha sikerült tökéletesen egyezően is megadnia az aznapi budapesti legmagasabb, vagy legalacsonyabb hőmérsékletet. Júliusban 1 db, szeptemberben 2 db, októberben 1 db ilyen eset volt.

Csak azt a 11 C°-os különbséget, csak azt tudnám feledni…

Az öt „időjósda” 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a jóságát véleményező sorozat holnapi záró posztjában az 1, 3 és 6 napos „jóslatok” rejtélyéről :) lesz szó.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban elérhető öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti, szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

2018-ban egész éven át minden egyes napon figyeltem, mérlegeltem, minimum havonta véleményeztem öt „időjósda” (ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a jóságát. Az első posztban a véleményem szerinti 2018-as rangsorról, a másodikban a budapesti hőmérsékleti „jóslatok” pontossága – azaz átlagos eltérése^1,2 szempontjából legdurvább és legjobb hónapokról, a harmadikban az egy-egy napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” során összességében végrehajtott korrekciók mértékéről, míg tegnapi a negyedikben az átlagos eltérési bizonytalanságról írtam.

A mai posztban ismét egy az év során még egyszer sem vizsgált – de szerintem nagyon is beszédes… – szempont alapján is véleményt mondok: ez pedig a hőmérsékleti „jóslatok” eltérések mértékének eloszlása. Nos, ez így elsőre talán nehezen értelmezhető, úgyhogy segítek.

Egy-egy adott nap hőmérsékletére vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” „jóságát” az minősíti, hogy végül mennyire térnek el az adott nap hőmérsékletétől (esetünkben az adott nap szélsőségektől tisztított átlaghőmérsékletétől1,2). Szerencsés esetben – pontos „jóslat” esetén – ezek az eltérések kicsik, de rosszabb esetben becsúszhatnak nagyobbak is… Belátható, hogy egy „időjósda” teljesítményét az is minősíti, hogy „jóslásainak” mekkora százalékában sikerült kis, közepes, ill. nagy eltérésű „jóslatot” adnia, azaz milyen a „jóslatainak” az eloszlása. Nyilván az az „időjósda” végzi a legjobban a munkáját, amelynél a „jóslatok” eltérései a legnagyobb hányadban esnek a 0-1 C°-os és a legkevésbé mondjuk az 5 C°-nál nagyobb sávba.

Megnéztem, hogy 2018-ban az öt „időjósda” egyes napok budapesti legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékleteire vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatainak”, valamint az egyes napokra megadott aznapi értékeinek az eltérései milyen arányban oszlottak meg a 0-1, 1-2, 2-3, 3-4, 4-5, és >5 C° sávok között.

Az „időjósdánkénti” és sávonkénti eloszlást az alábbi ábra mutatja: 

Az első poszt szerinti sorrend alapján nem meglepő módon messze az OMSZ „jóslatai” esnek legnagyobb arányban a 0-1 C°-os tartományba, egyedüliként több mint 50%-os arányban, miközben bár hajszálnyival, de még a második legjobb Időkép sem éri el az 50%-os arányt. A Morecast, a Köpönyeg és az Időjárás.hu arányai tükrözik az első poszt szerinti sorrendet.

Az 1-2 C°-os tartományban minimálisan, de az Időkép a „nyertes”, azaz az ő „jóslatai” esnek a legnagyobb arányban ide. A többi „időjósda” „jóslatai” nagyjából azonos arányban esnek e tartományba.

Az Időjárás.hu és a Köpönyeg a 2-3 C°-os tartományban „jeleskedik”, közel azonos részarányt érve el.

A további tartományokban már nem annyira dicsőség a többiekénél nagyobb arányban szerepelni, hiszen ezt azt jelzi, hogy „jóslataik” eltérései a többiekénél nagyobb arányban esnek ezekbe a nagyobb hőmérsékleti tartományokba…

Persze ahogy utaltam rá, az első poszt szerinti sorrend ismeretében fő vonalaiban mindez nem lehet meglepő, azonban talán nem haszontalan látni a „jóslatok” pontosságának az eloszlását is…

A holnapi posztban azt nézem meg, hogy egy-egy napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslataik” sorában mikor és mely „időjósdák” korrigáltak a legnagyobb mértékben, ill. mekkora volt a legnagyobb véleményeltérés az egyes „időjósdák” egy-egy adott napra vonatkozó „jóslatai” között.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban elérhető öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

2018-ban egész éven át minden egyes napon figyeltem, mérlegeltem, minimum havonta véleményeztem öt „időjósda” (ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a jóságát. Az első posztban a véleményem szerinti 2018-as rangsorról, a másodikban a budapesti hőmérsékleti „jóslatok” pontossága – azaz átlagos eltérése^1,2 szempontjából legdurvább és legjobb hónapokról, míg a tegnapi harmadikban az egy-egy napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” során összességében végrehajtott korrekciók mértékéről írtam.

A mai posztban egy az év során még egyszer sem vizsgált – de szerintem nagyon is beszédes… – szempont alapján is véleményt mondok.

Az első posztban az átlagos eltérések mértéke alapján felállítottam egy sorrendet, majd a tegnapi harmadikban a korrekciók mértéke alapján is véleményt mondtam.

Tanulságos lehet ezek kombinációját is megvizsgálni és az alábbi alkalmas módon ábrázolni, valamint számolni:

Mit is mutat ez az ábra?

A vízszintes tengely az egyes „időjósdák” 2018. évi budapesti átlagos hőmérsékleti eltéréseit, míg a függőleges tengely az év során az „időjósdák” által végrehajtott hőmérsékleti korrekciók átlagait mutatják. E számok „időjósdánként” kijelölnek egy-egy téglalapot, továbbá megadják ezek területét.

De mit mutatnak ezek a téglalapok? Nos, minél alacsonyabbak, annál kisebbek voltak az adott „időjósda” átlagos hőmérsékleti eltérései. És minél keskenyebbek, annál kevesebb hőmérsékleti korrekciót hajtottak végre, azaz „jóslásaik” során annál kevésbé „remegett meg a kezük”… Ha ezek alapján jól belegondolunk, akkor azt látjuk, hogy e jellemzők szorzatai – azaz a téglalapok területei – annál kisebbek, minél kisebbek az átlagos eltérések és a hőmérsékleti korrekciók. E megközelítésben – nevezzük ezt a mutatót átlagos eltérési bizonytalanságnak – a legmagabiztosabb teljesítményt az az „időjósda” nyújtotta, amely esetében a legkisebb a szorzat, azaz a téglalap területe.

Nos, véleményem szerint az egyes „időjósdák” átlagos eltérési bizonytalanságai növekvő sorrendben az alábbiak:

·       OMSZ: 5,33

·       Időjárás.hu: 6,23

·       Időkép: 6,62

·       Morecast: 6,65

·       Köpönyeg: 8,17

Az ábra alapján feltűnhet, hogy míg az OMSZ, az Időkép, a Morecast és a Köpönyeg átlagos eltérési bizonytalanságait mutató téglalapok arányai lényegében azonosak, addig Időjárás.hu-é eltér ezektől: az Időjárás.hu az év során az 5. legnagyobb átlagos eltérés mellett a legkisebb átlagos hőmérsékleti korrekciót hajtotta végre! Ez véleményem szerint azt jelzi, hogy az 5. legjobb Időjárás.hu-nál „jóslataik” elkészítésekor nem sokat „idegeltek”, a tárgynapokhoz közeledve a többieknél kisebb mértékben módosítgatták az adott napokra vonatkozó -5, -4, -3, -2 és -1 napi „jóslataikat”. Ez nem meglepő a tegnapi posztban írtak tükrében, mely szerint az év során messze az Időjárás.hu adott a legtöbb alkalommal tizenegyszer! „nulla korrekciójú” „jóslatot”…

Az átlagos eltérési bizonytalanság számai tükrében is 2018-ban az OMSZ nyújtotta a legjobb teljesítményt.

Bravó OMSZ!

Amennyiben az Időjárás.hu a jövőben úgy tudja fenntartani „jóslatainál” a kis mértékű hőmérsékleti korrekciókat, hogy közben javítja budapesti hőmérsékleti „jóslatai” pontosságát, akkor az Időjárás.hu előtt komoly fejlődési potenciál állhat.

Az ábra tükrében az Időkép és a Morecast átlagos eltérési bizonytalanságai nagyon is közel áll egymáshoz és a „középmezőnybe” tartoznak, míg a Köpönyegnek mind az átlagos hőmérsékleti eltérések, mind a hőmérsékleti korrekciók tekintetében van fejlődési potenciálja…

A holnapi posztban egy újabb szempontból vizsgálódom, amikor kissé elmélyedek a havi maximális hőmérsékleti eltérések rejtelmeiben…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban elérhető öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

2018-ban egész éven át minden egyes napon figyeltem, mérlegeltem, minimum havonta véleményeztem öt „időjósda” (ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a jóságát. Az első posztban a véleményem szerinti 2018-as rangsorról írtam. A tegnapi második posztban a budapesti hőmérsékleti „jóslatok” pontossága – azaz átlagos eltérése^1,2 szempontjából szerintem legdurvább és legjobb hónapokat idéztem fel.

A mai posztban megvizsgálom, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Nos, mint az alábbi ábra is mutatja, az általam figyelemmel kísért öt „időjósda” által egy adott napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok’’ összességében 2018-ban a Köpönyeg (barna szalag) végezte a legtöbb korrekciót:

Mint látható, az október 27-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatokban”  a megelőző 6 nap alatt végzett korrekciók mértéke széles tartományban változott. Miközben az OMSZ mindössze 6 C°-nyi, az Időjárás.hu 16 C°-nyi, a Morecast: 17 C°-nyi, az Időkép: 18 C°-nyi, addig a Köpönyeg összességében 25 (!) C°-nyi hőmérsékleti korrekciót hajtott végre! 2018-ban a második legnagyobb hőmérsékleti korrekció is hozzájuk fűződik (összességében 22 C°, a szeptember 1-jei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok” kapcsán). Megjegyzem – igaz, holtversenyben – a harmadik legnagyobb is a Köpönyegé… Úgy tűnik tehát, hogy a „jóslások” során leginkább a Köpönyegnél hajlamosak „megrángatni a magassági kormányt”…

De akkor nézzük meg azt is, hogy az év melyik napjára vonatkozó „jóslatokat” melyik „időjósdának” sikerült a lehető legkevesebb hőmérsékleti korrekcióval elvégeznie? Nos, szerencsés módon az év során szép számmal voltak olyan napok, melyekre vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” 0 C° korrekcióval készültek!

Sőt, áprilisban, augusztusban és októberben egyenesen 4-4 ilyen nap volt! Az év során a legtöbb alkalommal (tizenháromszor!) az Időjárás.hu adott „nulla korrekciójú” „jóslatot”!

Az OMSZ-nek és az Időképnek négy-négy, a Morecast-nak két, a Köpönyegnek pedig egy alkalommal sikerült ez a bravúr.

Bravó Időjárás.hu!

A következő, holnapi posztban egy további szempontból is véleményt mondok a „jóslatok” minőségéről. Tarts velem!

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban elérhető öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

2018-ban egész éven át minden egyes napon figyeltem, mérlegeltem, minimum havonta véleményeztem öt „időjósda” (ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) 2018. évi budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a jóságát. A véleményem szerinti 2018-as rangsorról a tegnapi posztban írtam.

A mai poszt a budapesti hőmérsékleti „jóslatok” pontossága – azaz átlagos eltérése^1,2 szempontjából legdurvább és legjobb hónapokat idézi fel.

1,45 C°-os átlagos eltérésével „jóslási” szempontból 2018 legkeményebb hónapja a december volt.

Lássuk kicsit részletesebben a decemberi nagy átlagos eltérés okait. A hónap egyes napjain az átlagos eltérések az alábbiak szerint alakultak:

Látható, hogy decemberben négy olyan nap is volt (december 6., 17., 18. és 22.), amikor az átlagos eltérés 2 C°-nál is nagyobb volt. Sőt, ezek közül három napon 2,5 C°-nál is nagyobb volt az átlagos eltérés (2,51 C°, 2,86 C°, 3,11 C°).

Érdemes megnézni a többi hónap 2 C°-nál nagyobb átlagos eltéréseit! Nos, augusztusban egyszer (2,09 C°), szeptemberben egyszer (2,30 C°) és októberben is egyszer (2,01 C°), áprilisban kétszer (2,10 C°, 2,15 C°), míg márciusban háromszor (2,11 C°, 2,12 C°, 2,63 C°) és júniusban is háromszor (2,01 C°, 2,40 C°, 2,99 C°), adódott 2 C°-nál nagyobb átlagos eltérés.

Mindebből az látszik, hogy:

·       a 12 hónapból 5 hónapban az átlagos eltérés még csak el sem érte a 2 C°-ot,

·       9 hónapban a 2,5 C°-ot és

·       mindössze egyetlen hónapban – éppen decemberben (Mikulás napján) – haladta meg a 3 C°-ot!

A fenti ábrából látható, hogy a négy érték közül kettő meredek lehűléshez, míg kettő erős felmelegedéshez kötődik, azaz az időjárás decemberben négy alkalommal is olyan erős és váratlan változással lepte meg az „időjósdákat”, amelyek bizony aztán jelentős „jóslási” eltéréseket okoztak.

És akkor lássuk még egy kicsit részletesebben azt is, hogy az egyes „időjósdák” véleményem szerint decemberben miként teljesíttettek a napi legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékeltekre vonatkozó „jóslataikkal”.

Első ránézésre is látható, hogy míg a budapesti legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” eltérései általában viszonylag kiegyenlítettek (alulra is felülre is „szórnak”), addig az említett december 6., 17., 18. napok vonatkozásában egységesen felülbecsültek (azaz e napokon végül a „jósoltaknál” jóval hidegebb lett), míg 22. vonatkozásában alul becsült (azaz e napon melegebb lett).

Ugyanezek az alá- és fölébecslések a legmagasabb hőmérsékletek esetében is megfigyelhetők, azzal a különbséggel, hogy ilyen alá- és fölébecslések december során ezeken kívül is, jóval nagyobb arányban – különösen a hó végi váratlanul enyhe időben – figyelhetők meg.

A fentiek alapján már érthető, hogy a hőmérsékleti „jóslatok” tekintetében miért december lett a legizgalmasabb hónap…

Mindössze egyetlen századnyi különbséggel, 1,44 C°-os átlagos eltérésével „jóslási” szempontból 2018 második legkeményebb hónapja a március volt. Ekkor a legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” jelentettek nagyobb kihívást. Ezek átlagos eltérése 1,45 C° volt, míg a legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozóké csak 1,42 C°. Az 1,45 C°-os értékhez a legtöbbet 1,73 C°-kal a Köpönyeg „tette hozzá”, míg a legkevesebbet 1,22 C°-kal az OMSZ.

2018-ban „jóslási” szempontból a legkisebb kihívást 1,04-1,04 C°-os átlagos eltérésekkel május és július jelentette. Mindkét hónapban főleg a budapesti napi legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” sikerültek különösen jól (0,87 C°-os, ill. 0,97 C°-os átlagos eltérésekkel).

Júliusban napról-napra szinte alig változott a hőmérséklet, így könnyebb dolguk volt az „időjósdáknak” is…

Az 0,87 C°-os májusi átlagos eltéréshez leginkább az OMSZ (0,82 C°-kal), legkevésbé a Köpönyeg járult hozzá (1,07 C°-kal).

Az 0,97 C°-os júliusi átlagos eltérés is leginkább az OMSZ érdeme (0,86 C°-kal), míg legkevésbé az Időjárás.hu-é (1,34 C°-kal).

A holnapi posztban megvizsgálom, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban elérhető öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

„Időjósdakritika”… Az étteremkritika mintájára éppen egy éve indítottam ezt a blogot. Célul tűztem ki, hogy segítsek megtalálni azokat az „időjósdákat”, amelyeknek a hőmérsékleti „jóslataiban” leginkább bízni lehet.

2018-ban egész éven át minden egyes napon figyeltem, mérlegeltem, minimum havonta véleményeztem öt „időjósda” (ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain nap, mint nap elérhető budapesti hőmérsékleti „jóslatok” jóságát.

Véleményem kialakításánál szükségszerű korlátokat kellett felállítanom:

·       Kizárólag a hőmérsékleti „jóslatokat” (napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet) figyeltem.

·       Kizárólag a budapesti hőmérsékleteket figyeltem.

·       Kizárólag 7-7 napi „jóslatokat” (-6, -5, -4, -3, -2 és -1 napok „jóslatai” és az aznapokra megadott értékek) figyeltem, az ennél hosszabb távúakkal nem foglalkoztam.

E megszorítások mellett is az év során az öt „időjósda” mintegy 25.500 db hőmérsékleti „jóslatán” meditálhattam el…

Az egy-egy napra vonatkozó „jóslatok” jóságát, megbízhatóságát az öt „időjósda” aznapra megadott legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékleteinek a szélsőértékektől tisztított átlagához^1,2,3 viszonyítva véleményeztem. Az egyes napokra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” ezen átlagtól való eltéréseinek mértéke véleményem szerint jól jellemzi az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatóságát, azaz ezek alapján megalapozott vélemény adható. Az alábbi ábra tükrében az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatainak” havonként képzett átlagos eltérései jól jellemzik az év során az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatainak” havonkénti megbízhatóságát mind önmagukban, mind egymáshoz viszonyítva.

Nem meglepő módon a „szokatlanul” viselkedő márciusban-áprilisban, júniusban és szeptemberben, valamint decemberben voltak a legnagyobbak az átlagos eltérések.

Egy némileg nagyobb (áprilisi, hajszálnyira, de „csak” 3. helyet hozó), valamint egy kisebb (augusztusi, 2. helyet hozó)  megingástól eltekintve az OMSZ nyújtotta az év legjobb teljesítményét. Míg a tavaszi szélsőségek közepette hónapról-hónapra még viszonylag jelentősen változott „jóslatainak” átlagos eltérése, addig júniustól novemberig minimálisra csökkentek a havonkénti értékek különbségei. A II. félévben az egyetlen (októberi) túllépéstől eltekintve a havi átlagos eltérések végül csak a többi "időjósdának" is jelentős "kihívást" jelentő decemberben haladták meg az 1 C°-ot.

Az év meglepetése az Időkép látványos feljavulása volt. Míg januárban a 4., majd februárban az 5. legjobb teljesítményt nyújtotta, addig májusban – igaz csak hajszálnyi különbséggel – feljött a 2. helyre. Augusztusban véleményem szerint az Időkép budapesti hőmérsékleti „jóslatai” voltak a legjobbak. Ez különösen annak tükrében szép teljesítmény, hogy míg a másik négy „időjósda” augusztusi „jóslatainak” az átlagos eltérése romlott, addig az Időképé egyedüliként kifejezetten javult! Szeptembertől novemberig az Időkép stabil 2. helyezett volt, míg decemberben egészen minimális különbséggel került a 3. helyre.

A Morecast az erős kezdés után – áprilisban a legjobb volt! – májustól véleményem szerint némileg visszaesett, de több hónapnyi 3. hely után decemberben a 2. legjobb teljesítményt nyújtotta.

A Köpönyeg közepes kezdés után némileg gyengült. Januárban és februárban a Köpönyeg hőmérsékleti „jóslatainak” az átlagos eltérései voltak a 3. legkisebbek. A Köpönyeg márciusban és májusban visszaesett az 5. helyre. Áprilisban az Időjárás.hu-val holtversenyben voltak a 4-5. legjobbak. Utána a Köpönyeg hónapokon keresztül stabil 4. legjobb volt. Novemberben a 4-5. helyen ismét holtverseny alakult ki az Időjárás.hu-val, aztán decemberben ha minimálisan is, de az Időjárás.hu előtt megszerezte a 4. helyet.

Az Időjárás.hu májusban nyújtotta a legjobb teljesítményt: ekkor egyértelmű 4. legjobb volt. Februártól áprilisig kemény csatában voltak az Időjárás.hu-val. Júniustól októberig bizony a Köpönyeg „jóslatainak” az átlagos eltérései kisebbek voltak az Időjárás.hu-nál… Az év folyamán jellemzően a Köpönyeggel „meccseltek”. Az Időjárás.hu decemberben csak minimális különbséggel szorult a 4. helyre.

A 12 havi átlagos eltérések összessége tükrében 2018-ban az öt „időjósda” „jóslatai” véleményem szerint az alábbi sorrendben voltak sikeresek:

Gratulálok az OMSZ-nek!

A holnapi posztban kicsit közelebbről is megvizsgálom a hőmérsékleti „jóslatok” szempontjából „legjobb” és „legdurvább” hónapokat…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban elérhető öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti, szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

A tegnapi 1. részben a jelentős szélsőségtől, hirtelen le-, vagy felmelegedéstől, minden lényeges izgalomól mentes – mondhatni unatkozó – novemberre vonatkozó „jóslatokról” kezdtem írni. Arról az – utóbb tévesnek bizonyult – elképzelésről, hogy egy ilyen időjárási szempontból többnyire eseménytelen hónapban az „időjósdák” rutinból tűpontos hőmérsékleti „jóslatokat” adnak. Ami bizonyos mértékig teljesült. De csak bizonyos mértékig…

Elemezgessük tovább a novemberi hőmérsékleti „jóslatokat”!

Érdemes pl. megnézni azt, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Az októberi négy nappal szemben novemberben mindössze egyetlen olyan nap adódott, amikor az egy-egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslataiban” valamely „időjósda” egyetlen Cº-nyi korrekciót sem végzett. A november 15-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” kapcsán az Időkép tartotta minden nap változatlanul a „tétet”.

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha a „jóslatnak” végül nem sok köze van a „jóslatokkal” érintett nap tényleges hőmérsékletéhez.

A november 15-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó változatlan „jóslataival” az Időkép nemcsak stabil, de az előfordulható legkisebb átlagos eltérésű „jóslatokat” adta!^1,2 A megelőző 6 nap mindegyikén, valamint aznap is 0 Cº eltéréssel „jósolta”, ill. adta meg a hőmérséklet eltéréseket!

Bravó Időkép!

Érdekes lehet az is, hogy novemberben az egy-egy napra vonatkozó 6-6 napos „jóslatok” sorában melyik „időjósda” és mekkora mértékben korrigálta a véleményét a legnagyobb szélsőségek között.

Az 1. részben írtak tükrében nem meglepő módon novemberben a legnagyobb „jóslási” önkorrekciók a hónap elején történtek és a budapesti legalacsonyabb hőmérsékleteket érintették. Az október 8-ai és 27-ei 10-10 Cº-os maximális önkorrekcióhoz képest az Időkép november 1-jei legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatai” során a legnagyobb „jóslási” önkorrekció mértéke csak kisebb (7 Cº-nyi) volt. Az Időkép a november 2-ai legalacsonyabb hőmérsékletre 5 nappal korábban 9 Cº-ot, majd 3 nappal korábban 16 Cº-ot „jósolt”, miközben aznapra végül 14 Cº-ot adott meg, tehát alulról és felülről is közelítette az aznapi értéket.

Ezek után nem meglepő módon a megelőző 6 napi hőmérsékleti „jóslatok” és az aznapra megadott hőmérsékletek sorában is véleményem szerint a hó elejére adódott az összességében végrehajtott legnagyobb hőmérsékleti korrekció. A november 2-ai budapesti legalacsonyabb hőmérséklet kapcsán az Időkép összességében 16 Cº-nyi korrekciót hajtott végre. Ez sem kevés, de így is jóval kisebb az októberi maximumnál (október 27., 25 Cº).

A „hónap kapufája” véleményem szerint az októberi 10,33 Cº-os legnagyobb érték után novemberben is az Időjárás.hu-é lett azzal, hogy novemberben is az ő egyik „jóslatuk” tért el a legjobban (igaz, „csak” 6,33 Cº-kal) egy adott nap tényleges – pontosabban tisztított átlag – hőmérsékletétől.

Az eltérés nem meglepő módon a november 1-jei legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” sorában mutatkozott. Történt ugyanis, hogy a november 1-jei budapesti legmagasabb hőmérsékletre az Időjárás.hu 4 nappal korábban 14 Cº-ot jósolt, miközben a november 1-jei legalacsonyabb hőmérséklet 7,67 Cº lett…

Érdemes azt is megnézni, hogy novemberben mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az egyes „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, az októberi két esethez képest novemberben öt „jóslat” hozta el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” jelzett „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással! Ezek az „együttállások” a november 6-ai, 8-ai, 15-ei és 16-ai legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó 2-2 nappal, valamint a november 6-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 3 nappal korábbi „jóslatok” esetében valósultak meg.

Decemberben is folytatom a vizsgálódást a hőmérsékleti „jóslatok” körül. Érdekes lehet majd látni, hogy az időjárás megbarátkozik-e a gondolattal, hogy tél van, azaz úgy is kéne viselkednie?! Lesz-e havas Karácsony? Nehogy már még decemberben is füvet kelljen nyírni…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

Persze, jogos a kérdés: hogyan tudhat az időjárás unatkozni?! Hát így, ahogy az „átlagosan szélsőséges” október után a meglepő időjárási szélsőségektől mentes novemberben csinálta. Semmi jelentős hirtelen le-, vagy felmelegedés, semmi komoly izgalom… Mondjuk ezt az eseménytelenséget azért sajátos megvilágításba helyezi, hogy a hónap 21 Cº-os budapesti legmagasabb hőmérséklettel kezdte (aztán szinte egyenletes csökkenés után 0 Cº-ossal zárta). 21 Cº. November 1-én!... Ehh… L

Azt hihetnénk, hogy egy ilyen időjárási szempontból többnyire eseménytelen hónapban az „időjósdák” rutinból tűpontos hőmérsékleti „jóslatokat” adnak. Nos, az élet ennél azért bonyolultabb… Mert igaz ugyan, hogy a Kárpát medence időjárása viszonylag nyugis volt, de európai léptékben azért zajlott az élet. Bár ez némileg feladta a leckét az „időjósdáknak”, de a hazai kihatásokat egész jól „jósolták” meg.

Lássuk miként illeszkednek a blogban figyelemmel kísért öt „időjósda” (Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) novemberi budapesti hőmérsékleti „jóslatai” az előző hónapokéhoz!

Az ábrából kitűnik, hogy bár a novemberi budapesti hőmérsékleti „jóslatok” átlagos eltérései^1,2 lényegesen kisebbek az októberinél (és különösen az éves mélypontnak számító márciusinál), ezzel együtt is gyengébbek az ezévi legjobbnak számító májusinál és júniusinál.

Emellett érdekesen alakul az „időjósdák” „küzdelme” is. Az Időkép bár a számok tükrében novemberben különösen szorosan „tapadt” az OMSZ-re, de véleményem szerint továbbra sem tudta megismételni a júliusi bravúrját, amikor meg is tudta előzni az OMSZ-t. Viszont úgy tűnik, hogy immár tartósan berendezkedett a 2. helyen. Ez még akkor is igaz, ha a Morecast novemberben látványosan megközelítette az Időképet. Decemberben érdemes lesz különös figyelemmel kísérni az OMSZ és a Morecast párharcát…

Végül novemberben tovább élesedett a Köpönyeg és az Időjárás.hu küzdelme a 4-5. helyért. Miközben mindketten folytatták októberben megkezdett látványos javulásukat, azért az jól látszik, hogy az Időjárás.hu valamivel nagyobb mértékben javult, így több hónapnyi gyengélkedés után véleményem szerint beérte a Köpönyeget és vele hajszálpontosan azonos eredményt elérve együtt osztoznak a 4. helyen. Ennek tükrében a Köpönyeg és az Időjárás.hu további szkanderozására is érdemes lesz figyelni decemberben…

A jelzett előzmények után „jóslataik” pontossága alapján az „időjósdák” sorrendje novemberben véleményem szerint a következők szerint alakult:

Emlékeztetőként: az előző hónapok gyakorlatát folytatva novemberben is minden egyes nap lehetőleg azonos időpontjaiban (döntő többségében 14 órakor) megnéztem az öt „időjósda” aznapi legmagasabb, valamint legalacsonyabb hőmérsékletekre honlapjaikon „megadott” értékeit, valamint az ugyanazon napra vonatkozó, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait”, aztán kicsit számolgattam, majd elmeditáltam a számok jelentésén…

Összhangban az elmúlt hónapok gyakorlatával, továbbra is annak az „időjósdának” a teljesítményét tekintem a legjobbnak, amelynek az egyes napokra vonatkozó -6, -5, -4, -3, -2 és -1 napi „jóslatai” a legkisebb mértékben térnek el az egyes napokra az öt „időjósda” által megadott aznapi hőmérsékletek az átlagától.

Nos, novemberben az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi³:

Ez a sorrend tökéletesen lényegében megegyezik az októberivel (persze a bevezetőben írt némi arányeltolódások és a Köpönyeg-Időjárás.hu holtverseny mellett).

Ebben a hónapban is gratulálok az OMSZ-nek!

És akkor lássuk részletesebben a novemberi „jóslatok” számait. Nézzük először az egyes napokra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” átlagos eltéréseit.

Összevetve az előző hónapokkal az látszik, hogy kevesebb volt az akár fölfelé, akár lefelé nagyon „kilógó” átlagos eltérés. Pl. a novemberi maximum (november 11., 1,69 Cº) jócskán elmarad az októberi legnagyobb napi átlagos eltéréstől (október 28., 2,0 Cº), de főleg a szeptemberi maximumól (szeptember 4., 2,3 Cº). Ugyanez a javuló tendencia látható a legkisebb napi átlagos eltérések esetében is (szeptember 21., 0,88 Cº; október 20., 0,86 Cº; november 14., 0,7 Cº).

Árnyaltabb a kép külön-külön nézve a novemberi budapesti legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatokat”.

Mint látható, a hónap első néhány napjában (jellemzően 5-ig) az „időjósdák” némileg alábecsülték az adott napok budapesti legmagasabb hőmérsékleteit. Onnantól kezdve kisebb alá- és fölébecslésekkel egész jó „jóslatokat” adtak.

A novemberi legmagasabb budapesti napi hőmérséklet esetében a legnagyobb átlagos eltérés (1,40 Cº) a november 11-re vonatkozó „jóslatok” esetében volt. Ebben az értékben a legnagyobb szerepe az Időjárás.hu 1,71 Cº-os átlagos eltérésű „jóslatainak” volt.

Ugyanakkor a legkisebb átlagos eltérés (0,31 Cº) a november 15-re vonatkozó „jóslatoknál” mutatkozott. Ehhez a jó értékhez nagyon sokat tett hozzá az Időkép, amely 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” mindegyikét 0 Cº-os (!) eltéréssel adta meg!

Bravó Időkép!

Izgalmasabban alakultak a budapesti napi legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” átlagos eltérései:

A kiugróan legnagyobb átlagos eltérések a november 1-jei budapesti legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” esetében mutatkoztak. Az öt „időjósda” átlagolt eltérése erre a napra 2,10 Cº lett. Az Időjárás.hu a maga 4,19 Cº-os átlagos eltérésű „jóslatával” ebben az értékben is „rendesen kivette a részét”…

Aztán november 4. és 13. között szinte egységesen többé-kevésbé alábecsülték e napok legalacsonyabb hőmérsékleteit. Újabb fordulattal november 18. és 24. között meg inkább meg túlbecsülték azokat. Onnantól kezdve kisebb alá- és fölébecslésekkel itt is egész jó „jóslatokat” adtak.

A budapesti napi legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” novemberi legkisebb átlagos eltérése (0,77 Cº) a november 14-re vonatkozó „jóslatok” esetében mutatkozott. Paradox módon ebben a jó értékben is az Időjárás.hu-nak volt meghatározó szerepe a maga 0,29 Cº-os átlagos eltérésével…

És hogy melyek voltak az „időjósdák” „kapufái”? Mikor és miben értettek a legkevésbé egyet? Avagy melyik „időjósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” augusztusi teljesítményéről holnap, a holnapi 2. részben lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti, szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

Ahogy a tegnapi 1. részben írtam, október 11-én csekély 24 Cº volt a budapesti legmagasabb hőmérséklet és további 6 olyan nap volt is volt a hónapban, amikor 23 Cº, vagy annál magasabb volt… Megkockáztattam levonni a következtetést, hogy mintha a szélsőség kezdene az átlaggá válni… L

Ez persze az „időjósdák” dolgát sem tette könnyebbé, nem dolgozhattak rutinból. Voltak is gondjaik, amit legjobban talán az mutat, hogy októberi „jóslataik” átlagos eltérései^1,2 bizony az ezévi második legnagyobbak lettek. Ennél nagyobb átlagos eltérések csak márciusban voltak…

Elemezgessük tovább az októberi hőmérsékleteket!

Érdemes pl. megnézni azt, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Októberben négy olyan nap is adódott, amikor az egy-egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslataiban” valamely „időjósda” egyetlen Cº-nyi korrekciót sem végzett. Az október 2-ai budapesti legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatai” kapcsán az OMSZ, a 14-ei kapcsán a Köpönyeg és az Időjárás.hu, míg a 20-ai kapcsán is az Időjárás.hu tartotta minden nap változatlanul a „tétet”.

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha a „jóslatnak” végül nem sok köze van a „jóslatokkal” érintett nap tényleges hőmérsékletéhez.

Az október 2-ai legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó változatlan „jóslataival” az OMSZ nemcsak stabil, de az öt „időjósda” közül egyben a legkisebb átlagos eltérésű „jóslatokat” adta! Az október 14-re vonatkozó stabil „jóslataival” a Köpönyeg is nagyon betalált, az aznapra vonatkozó „jóslatok” közül az övék átlagos eltérése lett a legkisebb. Nem volt ennyire sikeres az Időjárás.hu, mivel bár „jóslataik” stabilak, ám az öt „időjósda” közül véleményem szerint a legnagyobb átlagos eltérésűek voltak. Az Időjárás.hu sikeresebb volt az október 20-aira vonatkozó stabil „jóslataival”, melyek átlagos eltérése a 2. legpontosabb lett.

Érdekes lehet az is, hogy októberben az egy-egy napra vonatkozó 7-7 napos „jóslatok” sorában melyik „időjósda” és mekkora mértékben korrigálta a véleményét a legnagyobb szélsőségek között.

Októberben az önkorrekció maximuma kétszer is 10 Cº-ra adódott. Először az Időjárás.hu október 8-ai budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” sorában került sor ekkora korrekcióra: az október 2-ai 12 Cº-os „jóslat” október 5-re 22 Cº-ra módosult.

Másodjára a Köpönyeg módosította 10 Cº-kal a „jóslatát”, amikor az október 27-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre 21-én „jósolt” 11 Cº-ot 23-án 21 Cº-ra korrigálta.

A „hónap kapufája” véleményem szerint az Időjárás.hu-é lett azzal, hogy októberben az ő egyik „jóslatuk” tért el a legjobban (10,33 Cº-kal) egy adott nap tényleges – pontosabban tisztított átlag – hőmérsékletétől.

Történt ugyanis, hogy az október 8-ai budapesti legmagasabb hőmérsékletre az Időjárás.hu október 2-án 12 Cº-ot jósolt, miközben az október 8-ai legmagasabb hőmérséklet 22,33 Cº lett…

Érdemes azt is megnézni, hogy októberben mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az egyes „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, a szeptemberi három esethez képest októberben két „jóslat” hozta el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” jelzett „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással! Ez az „együttállás” az október 16-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 4 nappal, valamint a 19-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 3 nappal korábbi „jóslatok” esetében történt meg.

Novemberben is folytatom a vizsgálódást. Érdekes lehet majd látni, hogy végre rászánja-e magát az időjárás a „nagykönyv szerinti” őszies viselkedésre? Mert ha így haladunk, akkor idén még decemberben is füvet fogunk nyírni… Ehh, bolond világ… L

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.