Az időjárási (pontosabban hőmérsékleti) "jóslatok" előző poszt alapján gondolatkísérleti keretek között célul kitűzött megbízhatósági véleményezését az elképzelt adatok naponkénti "előállításával" alapozom meg. Szándékaim szerint minden egyes nap azonos napszakában rögzítem a gondolatkísérlet szerinti mindegyik elképzelt "időjósda" aznapra, valamint 1-6 napra előre "jósolt" maximum és minimum hőmérsékleti értékeit. Aztán a minden egyes nappal gyarapodó, napi bontású adatbázist egyszerű „matekozással” vizsgálom. Minden egyes napra kiszámolom az 1-6 napos "jóslatok" eltéréseit az aznapitól, az eltérések maximális és minimális értékeit, stb., majd szándékom szerint min. havonta közzé teszem a "jóslatok" megbízhatóságának összesített számszerű jellemzőit.

Részleteiben:

1.   A gondolatkísérletben vizsgált hőmérsékleti értékek "forrásait", azaz az öt "időjósdát" nevezzük így:

1.1.  "MMSZ"

1.2.  "Jövőkép"

1.3.  "Lebernyeg"

1.4.  "Széljárás.hu" 

1.5.  "Poorcast" 

2.   A rögzített hőmérsékleti adatok:

2.1.  az aznapra "jelzett" maximum és minimum hőmérséklet,

2.2.  a rögzítés napjához képest 1, 2, 3, 4, 5 és 6 nappal előre "jósolt" maximum és minimum hőmérséklet.

3. Táblázatos formában, napi bontásban számításra kerülnek az 1-6 nappal korábbi hőmérsékleti "jóslatok" és az aznapi "tényleges" hőmérsékletek különbségei.

4.   A "jóslatok" megbízhatóságát több módon vizsgálom:

4.1.  Először is nem mindegy, hogy a "jósolt" hőmérsékletek minősítésekor az adott napon mit tekintünk a viszonyítás alapjául szolgáló, azaz mértékadó maximum és minimum hőmérsékletnek. Meglepő - de jobban belegondolva nem is annyira meglepő - módon a valósággal összhangban az egyes "időjósdák" a gondolatkísérletben egy-egy adott időpontban még az aznapra virradó hajnali legalacsonyabb, valamint déli legmagasabb tényhőmérsékletre sem adnak meg egyező értékeket. Így már a "jóslatok" minősítési alapjául szolgáló "tény" hőmérsékletek között is akár több fokos eltérések lehetnek (gondoljunk csak a véleményezés helyszínéül szolgáló Budapest földrajzi kiterjedésére).

Ezért a "jóslatok" minősítési alapjának az egyes "időjósdák" által adott napra "közölt" minimum és maximum hőmérsékleteinek a szélsőértékektől tisztított átlagát tekintem.

(Szélsőértékektől tisztított átlag: az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga. Ezzel a számítással csökkenthető esetleges fölfelé, vagy lefelé jelentősen eltérő, "kilógó" hőmérsékleti érték(ek) torzító hatása, ezzel növelhető a viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet megbízhatósága.

Természetesen felvetődhet a kérdés, hogy a "jóslatok" miért nem az "időjósdák" aznapra "megadott" saját hőmérsékleteivel kerülnek összevetésre? Nos, egyrészt ezek említett – egymáshoz képesti esetenkénti nagy – szórása mellett a "jóslatok" beválását javító esetenkénti saját „célirányos korrekciók” hatásának csökkentése (bár ilyen biztosan nem fordul elő...). Másrészt az "időjósdák" többsége Budapestet hőmérsékleti szempontból homogén, pontszerű, azonos hőmérsékletű területnek tekinti, míg a gondolatkísérlet szerint pl. a Poorcast finomabb bontású hőmérsékleteket ad meg. Ez az eltérő felbontás is akár több fokos eltérések forrása lehet, ami szintén az átlagolást indokolja.)

4.2. Számolom az "időjósdák" által 1-6 nappal korábban előrejelzett maximum és minimum hőmérsékletek eltérésének az átlagos mértékét az "időjósdák" által aznapra jelzett maximum és minimum hőmérsékletek szélsőértékektől tisztított átlagaihoz képest. Ez a számítás az egyes "időjósdák" "jóslatainak" az "időjósdák" aznapra jósolt „konszenzusos” – azaz a valóshoz leginkább közelítő – hőmérsékleti értékeihez viszonyított megbízhatóságát hivatott számszerűsíteni.

4.3.  Minden egyes napra számolom az egyes „időjósdák” adott napra vonatkozó saját hőmérsékleti „jóslatai” maximum és minimum értékei közötti eltérést. Ezek az eltérések indokoltak lehetnek (pl. váratlan, nehezen előrejelezhető felmelegedés/lehűlés esetén) és így kisebb-nagyobb mértékben valamennyi vizsgált „időjósdánál” megjelennek. Viszont figyelmet kívánhat az, ha időjárási indok nélkül valamely „időjósdánál” mégis jelentősen változnak az egy adott napra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok”. Ilyen esetben figyelemet kíván a maximum és minimum értékek közötti eltérés.

Nyilván hosszabb – negyedéves, de inkább éves – távon az az „időjósda” számít a legmegbízhatóbbnak, amelyik esetében ezek az eltérések összességükben a legkisebbek.

4.4.  Hasonlóképpen minden egyes napra számolom az egyes „időjósdák” adott napra vonatkozó, egymás közötti hőmérsékleti „jóslatai” maximum és minimum értékei közötti eltérést. Ezeket az eltéréseket is indokolhatja pl. váratlan, nehezen előrejelezhető felmelegedés/lehűlés, amennyiben ezek hatásának mértékét eltérően ítélik meg egyes „időjósdák”. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy különösebb váratlan hőmérsékleti változás nélkül is eltérően értékelik az elkövetkező napok hőmérsékleti viszonyait és ebből adódik jelentősen eltérő – így figyelmet érdemlő – „jóslat”.

Nyilván hosszabb – negyedéves, de inkább éves – távon az az „időjósda” számít a legmegbízhatóbbnak, amelyik a) egyrészt a legkevesebbszer részese ilyen szélsőértékekből fakadó párosításnak, másrészt amelyek esetében b) ezek az eltérések összességükben a legkisebbek.

4.5.  Ugyancsak számolom, hogy a gondolatkísérletben egy adott napot jellemző mind a 14 hőmérsékleti érték (aznapi, -1 napi, -2 napi, -3 napi, -4 napi, -5 napi és -6 napi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletek) közül hány tért el az öt „időjósda” közül a legkisebb mértékben az aznapi, szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklettől. Különösen pontos „jóslatok” esetében akár egyszerre több „időjósda” „jóslatának” az eltérése is azonos lehet az aznapi, szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklettel.

Nyilván hosszabb távon az az „időjósda” teljesít e legmegbízhatóbban, amely a legnagyobb számban képes a legkisebb mértékben eltérni az aznapi, szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklettől.

4.6. Az előző pont szerinti vizsgálattal analóg módon értelemszerűen adódik a mindenkori legnagyobb eltérések darabszámának a számítása is.

Nyilván hosszabb távon az az „időjósda” teljesít e leggyengébben, amely a legnagyobb számban tér el a legnagyobb mértékben az aznapi, szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklettől.

4.7.  Kiemelt fontossággal vizsgálom egy adott időszak legkisebb hőmérsékleti eltérését (ami különösen jó „jóslatra” utal). A vizsgálat természetes velejárója a legnagyobb hőmérsékleti eltérés azonosítása is (amely viszont kevésbé sikeres „jóslatra” utal).

4.8. További vizsgálati lehetőség a hőmérsékleti eltérések hőfoklépcsőnkénti darabszáma. A vizsgálatban alkalmazott hőfoklépcsők: 0-1 Cº, 1-2 Cº, 2-3 Cº, 3-4 Cº, 4-5 Cº, 5-… Cº. Nyilván eredőben az az „időjósda” teljesít a legmegbízhatóbban, amelynek „jóslataiból” számolt hőmérsékleti eltérései a legnagobb számban esnek az alacsonyabb hőfoklépcsőkbe. A gyengébben teljesító „időjósda” hőmérsékleti eltérései nagyobb számban esnek a magasabb hőfoklépcsőkbe.

4.9   Végül vizsgálom az egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslatok” (továbbá az adott napra megadott aznapi hőmérséklet) közötti eltérések összegét. Kisebb ez az összeg, ha egy adott napra a megelőző napok szerinti hőmérsékleti „jóslatok” viszonylag stabilak, mivel a 7 napos időszakban csak kevés és/vagy kismértékű hőmérsékleti korrekcióra volt szükség. Nagyobb ez az összeg, ha a „jóslatok” a 7 napos időszakban jelentősebb mértékben ingadoztak.

Természetesen önmagában ez az összeg nem minősít, mivel pl. egy váratlan felmelegedés/lehűlés teljesen indokolt hőmérsékleti korrekciókat vált ki. Ugyanakkor a „jóslatok” ilyen szükségszerű korrekciója valamennyi „időjósdát” egyformán „sújtja”, így az összehasonlíthatóságukat nem befolyásolja. Nyilván annál az „időjósdánál” lesz a legkisebb naponként hőmérsékleti változások összege, amely az időjárás változásait is legkisebb ingadozásokkal képes lekövetni.

Az egyes napokon annak az "időjósdának" a "jóslatát" tekintem a legpontosabbnak, amelynek az aznapra 1-6 nappal korábban "jósolt" maximum és minimum hőmérsékleti értékei a legkisebb mértékben térnek el az "időjósdák" által aznapra "jelzett" hőmérsékletek szélsőértékektől tisztított átlagától.