Szóval: október 11-én több, mint 24 Cº volt a budapesti legmagasabb hőmérséklet… De októberben további 6 olyan nap volt is volt, amikor 23 Cº, vagy annál magasabb volt…

A hónap végén még az októberi tavasz is beköszöntött. Az emberek meg is zavarodtak: egyszerre lehetett látni bermuda nacóban és pufidzsekiben is embereket az utcán…

Októberben mindez tipikus, nemde?!...

Tényleg úgy tűnik, hogy a szélsőség kezd az átlaggá válni… Ehh… L

Így aztán a blogban figyelemmel kísért öt „időjósda” (Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) sem dolgozhatott rutinból. Voltak is gondjaik, amit legjobban talán az mutat, hogy októberi „jóslataik” átlagos eltérései^1,2 bizony az ezévi második legnagyobbak lettek. Ennél nagyobb átlagos eltérések csak márciusban voltak…

Lássuk először, hogy az időjárás jelzett „perverziói” ellenére októberben miként alakult az „időjósdák” sorrendje „jóslataik” pontossága alapján!

Emlékeztetőként: az előző hónapok gyakorlatát folytatva októberben is minden egyes nap lehetőleg azonos időpontjaiban (döntő többségében 14 órakor) megnéztem az öt „időjósda” aznapi legmagasabb, valamint legalacsonyabb hőmérsékletekre honlapjaikon „megadott” értékeit, valamint az ugyanazon napra vonatkozó, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait”, aztán kicsit számolgattam, majd elmeditáltam a számok jelentésén…

Összhangban az elmúlt hónapok gyakorlatával, továbbra is annak az „időjósdának” a teljesítményét tekintem a legjobbnak, amelynek az egyes napokra vonatkozó -6, -5, -4, -3, -2 és -1 napi „jóslatai” a legkisebb mértékben térnek el az egyes napokra az öt „időjósda” által megadott aznapi hőmérsékletek az átlagától.

Nos, októberben az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi³.

Ez a sorrend tökéletesen megegyezik a szeptemberi sorrenddel. Mint alább még bemutatom, az Időjárás.hu és a Köpönyeg úgy őrizte meg pozícióját, hogy közben szeptemberhez képest javított hőmérsékleti „jóslatai” minőségén. Ugyanakkor az OMSZ, de főleg az Időkép „jóslatainak” átlagos eltérései némileg nagyobbak lettek, de még így is messze a legjobbak. A Morecast gyakorlatilag a szeptemberivel azonos teljesítményt nyújtott.

Összességében tehát gratulálok az OMSZ-nek!

És akkor lássuk részletesebben az októberi „jóslatok” számait. Nézzük először az egyes napokra vonatkozó hőmérsékleti „jóslatok” átlagos eltéréseit.

Összevetve az előző hónapokkal az látszik, hogy kevesebb volt az akár fölfelé, akár lefelé nagyon „kilógó” átlagos eltérés. Pl. az októberi maximum (október 28., 2,0 Cº) jócskán elmarad a szeptemberi legnagyobb napi eltéréstől (szeptember 4., 2,3 Cº).

Ugyanakkor az egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi legjobb októberi „jóslatok” október 20-ra készültek, mindössze 0,86 Cº-os átlagos eltéréssel. Ebben a jó értékben 0,57-0,57 Cº-os legkisebb átlagos eltéréseikkel az Időkép mellett éppen a Köpönyegnek volt meghatározó szerepe.

Árnyaltabb a kép külön-külön nézve az októberi budapesti legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatokat”.

A grafikonból láthatóan a budapesti legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” átlagos eltérései – eltekintve az október első két napján, majd közepén volt némi fölébecsléstől – alapvetően alulbecslést mutattak. Mintha az „időjósdák” maguk sem akarták volna elhinni az októberi meleget…

Az októberi legnagyobb átlagos eltérés (2,47 Cº) 29-én volt, éppen az felmelegedés említett – és az Időkép kivételével – kollektív alábecslése miatt.

Izgalmasabban alakultak a budapesti legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” átlagos eltérései:

Bár a „jóslatok” átlagos eltérései a napok – eltekintve a hó elejei néhány nap felülbecslésétől – döntő többségében kiegyensúlyozottak voltak (azaz vegyesen voltak alá- és fölébecslések is), ugyanakkor az átlagos eltérések mértékei némileg nagyobbak voltak a legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatokénál”.

Az októberi legnagyobb átlagos eltérés (2,71 Cº) 24-én volt. Speciel ebben az esetben is a Köpönyeg átlagos eltérése (4,14 Cº) volt a legnagyobb, de aznapra vonatkozó „jóslataival” a Morecast sem volt a legjobb formában (átlagos eltérése 3,29 Cº volt)…

Az előző, október 21-ei posztban feltettem a kérdést: „De mit láthat a Köpönyeg, amit a többiek nem?!”. E posztban a Köpönyeg október 27-ei, budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó akkori „jóslatára”, „különvéleményére” hívtam fel a figyelmet.

Aztán október 27-én szemlélve az aznapra megadott, ill. ténylegesen mért hőmérsékleti értékeket, a történet továbbra is érdekesnek mutatkozott…

21-én a figyelemmel kísért öt „időjósda” a pirossal kiemelt részen látható hőmérsékleti „jóslatokat” tette:

Jól láthatóan a többiektől eltérően a Köpönyeg október 27-re erős lehűlést – így az öt közül messze a legalacsonyabb hőmérsékletet – „jósolta”. Ezzel a Morecast által 27-re „jósolt” legnagyobb hőmérsékleti értékhez képest 11 (!) C°-os eltérés mutatkozott.

Ehhez képest 27-én 14 órakor az érintett „időjósdák” honlapjai az aznapi budapesti legmagasabb hőmérsékletet (és a következő napok hőmérsékleteire vonatkozó „jóslataikat”) az alábbiak szerint adták meg:

Mit tesz isten, míg 6 nappal korábban a Köpönyegé volt az október 27-re vonatkozó legalacsonyabb „jóslat”, addig 27-én éppen ellenkezőleg, éppen a Köpönyeg adta meg a legmagasabb budapesti hőmérsékletet, 20 C°-ot…

11 C° helyett 20 C°… Ez 9 C°-os eltérés… 7 nap alatt a Köpönyeg elég nagy utat járt be… Sőt, annál is nagyobbat, mint az alább hamarosan kiderül…

A többiek „jóslatai” így alakultak:

·       Időjárás.hu: a 21-ei 21 C° helyett 27-én 15 C° (az eltérés 6 C°)

·       Időkép: 17 C° helyett 19 C° (az eltérés 2 C°)

·       Morecast: 22 C° helyett 19 C° (az eltérés 3 C°)

·       OMSZ: 19 C° helyett 17 C° (az eltérés 2 C°)

Az OMSZ honlapján elérhető mérések alapján az október 27-ei budapesti legmagasabb hőmérséklet 16,7 C° volt (15:00 és 15:30 között), így a ténylegesen mért értékek alapján az október 27-re vonatkozó 12-ei „jóslatok” közül az Időképé volt a legpontosabb a maga 17 C°-os értékével.

Érdemes azt is megnézni, hogy az egyes „időjósdák” az ominózus október 21-ei naphoz képest -6, -5, -4, -3, -2 és -1 napokon mekkorára „jósolták” a 27-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletet:

Mint látható, a 7 nap alatt elég komoly korrekciók is történtek… Eléggé beszédes, hogy az egyes „időjósdák” a 7 nap alatt összesen hány C°-nyi korrekcióval érték el az október 27-re megadott értékeiket.

Az OMSZ mindössze 6 C°-nyi, az Időjárás.hu 16 C°-nyi, a Morecast: 17 C°-nyi, az Időkép: 18 C°-nyi, míg a Köpönyeg 25 (!) C°-nyi hőmérsékleti korrekciót hajtott végre!

6 C° vs. 25 C°… Ugyanazon napra vonatkozóan, ugyanazon időszak alatt… Szóval véleményem szerint ez most valahogy nagyon nem jött össze a Köpönyegnek…

Amúgy ez a 25 (!) C°-os 7 nap alatti hőmérsékleti korrekció nemcsak októberben, hanem az egész idei évben is az eddigi legnagyobb…

Véleményem szerint ezen, de talán azon is érdemes lenne elgondolkodni a Köpönyegnél, hogy az idei év 2. és 3. legnagyobb 7 nap alatti hőmérsékleti korrekciója is hozzájuk fűződik (22 C° korrekció a szeptember 1-jei budapesti legmagasabb és 21 C° az október 8-ai budapesti legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslataiban”).

Ez már csak azért sem ártana, mert a figyelemmel kísért öt „időjósda” hőmérsékleti „jóslatai” között a Köpönyegé hosszabb, több hónapos időszakot nézve véleményem szerint a kevésbé sikerültek közé tartoznak…

Ezt a véleményemet az alábbi ábrára alapozom:

Jól láthatóan bár a szeptemberi idei legnagyobb átlagos eltéréshez képest az Időjárás.hu-val együtt a Köpönyegé is javult, azonban ez egyrészt még így is gyengébb az előző hónapokénál, de még inkább a legjobb teljesítményt nyújtó OMSZ-nél és Időképnél.

Különös figyelmet érdemel, hogy idén még egyetlen hónapban sem volt akkora különbség az adott hónap legnagyobb és legkisebb átlagos eltérése között, mint ebben a bolond októberben. Az októberi differencia mintegy kétszerese a júliusinak!

És ha már az OMSZ és az Időkép került szóba, akkor érdemes megnézni kettejük külön versenyének az állását is. Úgy tűnik, hogy az Időkép nem tudta megismételni augusztusi bravúrját, az OMSZ-nél is pontosabb budapesti hőmérsékleti „jóslatait”. Míg az OMSZ szeptemberben még kissé javítani is tudott, addig az Időkép rontott. Aztán októberben mindkettejük budapesti hőmérsékleti jóslatai némileg gyengébbek lettek. Ugyanakkor az öt „időjósda” közül továbbra is messze az OMSZ és az Időkép nyújtja a legjobb teljesítményt.

És hogy melyek voltak az „időjósdák” „kapufái”? Mikor és miben értettek a legkevésbé egyet? Avagy melyik „időjósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” augusztusi teljesítményéről holnap, a 2. részben lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti, szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

A ma 14 órai „jóslatok” alapján a Köpönyeg szerint október 27-én 11 C°-ra esik vissza a budapesti legmagasabb hőmérséklet.

Ezzel szemben a többi négy „időjósda” egységes véleménye szerint nemhogy csökkenés nem lesz, hanem meredeken nőni fog a hőmérséklet! A Morecast szerint 27-én egyenesen 22 C° lesz!*

11 (!) C° különbség!

No, akkor készítsük be a Colát és a popcornt, dőljünk hátra és figyeljük, hogy mi fog ebből kisülni…

* A 2018. október 21-én 14 órakor az Időjárás.hu, az Időkép, a Köpönyeg, a Morecast és az OMSZ honlapjain látható értékek alapján.

A tegnapi 2. részben részletesebben is bemutattam, hogy a III. negyedévben a vizsgált „időjósdák” a budapesti napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal” mikor és mennyire teljesítettek jól.

Lássuk még részletesebben a „jóslatok” minőségét!

Ha az 1-6 nappal korábbi „jóslatok” átlagán túl az egyes napokon adott konkrét „jóslatoknak” a tárgynap legmagasabb, vagy legalacsonyabb budapesti átlaghőmérsékletéhez képesti átlagos eltéréseit^1,2 is nézzük, akkor azt látjuk, hogy miközben az egyes „időjósdák” a 3 hónap alatt szép számmal adtak az átlaghőmérséklettől akár csak 0 Cº-kal eltérő parádés „jóslatokat”, eközben be-becsúsztak komolyabb eltérések is.

A III. negyedévben a gyengébb napi „jóslatok” véleményem szerint az alábbiak:

·       A Morecast július 1-jei legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó -6 nappal korábbi „jóslata” 6,33 Cº-kal tér el az aznapra megadott átlaghőmérséklettől.

·       Az augusztus 26-ai legmagasabb hőmérsékletet az OMSZ 5 nappal korábban 8,00 Cº-os eltéréssel adta meg.

·       Végül az Időjárás.hu szeptember 2-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó  6 és 5 nappal korábbi „jóslatai” egyarán 10,33-10,33 Cº-kal tértek el az aznapra megadott átlaghőmérséklettől.

Csak emlékeztetőül: az I. negyedévben az Időkép és a Köpönyeg március 18-i legmagasabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi „jóslatai” mutatták a legnagyobb – egyaránt 10-10 Cº-os – eltérést az aznapi átlagtól. A II. negyedévben az Időkép és a Morecast június 22-ei legmagasabb hőmérsékletre adott „jóslatainak” az átlagos eltérése volt a legnagyobb (11,67-11,67 Cº). Így a III. negyedévi 10,33 Cº-os legnagyobb átlagos eltérés némileg jobb a II. negyedévinél.

Persze ilyen nagy eltérések voltak, vannak és – az időjárási szélsőségek lassú, de folyamatos erősödésével – sajnos egyre inkább lesznek is…

A napi átlaghőmérséklettől való eltérés mértékétől nem függetlenül a negyedév „flúgos futama” – azaz a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó saját hőmérsékleti „jóslatok” közötti legnagyobb eltérés – szeptember 2-hoz fűződik. Ahogy korábban írtam, az Időjárás.hu-nak a 22-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” a 7 nap során egy 12 (!) Cº-os sávban – 20 és 32 Cº között – ingadoztak (miközben a többiek jóslatai max. 7 Cº-os sávban mozogtak). Ez 1 Cº-kal jobb érték a II. negyedévinél, amikor az Időképnek a június 22-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” a 7 nap során egy 13 (!) Cº-os sávban – 18 és 31 Cº között – ingadoztak.

Érdemes azt is megnézni, hogy a III. negyedévben mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az öt „időjósda” „jóslatai” között!

Nos, az a „csoda”, hogy mind az öt „időjósda” „jóslatai” tökéletesen egyezzenek egymással a II. negyedévi 11 esethez képest a III. negyedévben 10 esetben történt meg: egyszer a legalacsonyabb hőmérséklet vonatkozásában (július 20-ra vonatkozó 5 nappal korábbi „jóslat”), az összes többi alkalommal a legmagasabb hőmérséklet vonatkozásában (a július 13-ra és szeptember 25-re vonatkozó 4 nappal korábbi; a július 12-re, augusztus 19-re és 31-re vonatkozó 3 nappal korábbi; a július 25-re és szeptember 26-ra vonatkozó 2 nappal korábbi; végül a július 30-ra és szeptember 1-re vonatkozó 1 nappal korábbi „jóslataik” esetében).

Ugyanakkor a várható hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” tekintetében a III. negyedévben az öt „időjósda” között a szeptember 22-re vonatkozó „jóslatok” között volt a legnagyobb véleményeltérés. Az aznapi legmagasabb hőmérsékletre 6 nappal korábban az Időjárás.hu 18 Cº-t, míg a Köpönyeg 28 Cº-t „jósolt”. Azaz a „jóslatok” között 10 Cº eltérés volt! Csak érdekességként: a szeptember 22-re megadott legmagasabb hőmérséklet végül 19 Cº lett…

Végül azt is érdemes azt is megnézni, hogy a III. negyedévben a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” folyamatában mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslat” alakult ki napról napra összességében a legkevesebb, ill. legtöbb hőmérsékleti korrekció nyomán.

Nos, a III. negyedévben többen is „nyugalom szobrainak” bizonyultak: az OMSZ kétszer (a szeptember 18-ai legmagasabb és a szeptember 19-ei legalacsonyabb hőmérsékletekre), az Időkép is kétszer (a szeptember 25-ei legmagasabb és a július 17-ei legalacsonyabb hőmérsékletekre), a Morecast is kétszer (a július 14-ei és augusztus 13-ai legmagasabb hőmérsékletekre), míg az Időjárás.hu háromszor (az augusztus 30-ai legmagasabb, augusztus 2-ai és 7-ei legalacsonyabb hőmérsékletekre) tartotta 7 napon keresztül azonos értéken a „jóslatait”.

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha végül annak netán nem sok köze van az adott nap tényleges hőmérsékletéhez. Nos, a III. negyedévben ezek a „nullás jóslatok” kitűnően sikerültek. Két olyan alkalom is volt, amikor a 7 napon keresztül stabil jóslatok tökéletesen megegyeztek a „jóslatok” szerinti napra végül megadott hőmérsékletekkel. A Morecastnak a július 14-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó jóslatai stabilan 29 Cº-on álltak, majd az aznapra megadott legmagasabb hőmérséklet is 29 Cº lett. Ugyanezt az attrakciót hajtotta végre az OMSZ a szeptember 18-ai legmagasabb hőmérséklet esetében, amikor stabilan tartott 27 Cº-os tétje tökéletesen egyezett az aznapra megadott legmagasabb hőmérséklettel.

Bravó Morecast, bravó OMSZ!

És akkor nézzük meg azt is, hogy a III. negyedévben melyik „időjósda” „dolgozott” a legtöbbet egy-egy „jóslattal”. Nos, véleményem szerint a Köpönyeg. A számok tükrében a Köpönyeg a szeptember 1-jei legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” folyamatában összesen 22 (!) Cº-nyi hőmérsékleti korrekciót hajtott végre (barna szalag).

Az I. negyedévi 18 Cº-os (Köpönyeg, március 18., ill. Morecast, március 19.) és a II. negyedévi 17 Cº-os (Morecast, április 26. és május 15.) maximum korrekciókhoz képest ez a III. negyedévi 22 Cº meglehetősen nagy értéknek tűnik…

Ahogy az 1. rész és 2. rész, valamint a jelen poszt is mutatja, az időjárás a III. negyedévben sem mindig könnyítette meg az „időjósdák” dolgát. Főleg a szeptemberben is folytatódó nyarat időnként megszakító kemény lehűlésekkel. Ezzel az időjárás a III. negyedévben is folytatta azt az „unortodoxiát”, amelyet már az I. és II. negyedévben is megvillantott… Az idei 9 hónap is megerősítette, hogy az időjárásban egyre inkább a szokatlan lesz a megszokott…

Na, majd az ősz és a tél biztosan normális lesz… Mindenesetre az eddigi 9 hónap tükrében az „időjósdák” jól teszik, ha továbbra is felkötve tartják a gatyájukat…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

A tegnapi 1. részben bemutattam, hogy a vizsgált „időjósdák” mennyire teljesítettek jól a budapesti napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal” szeptemberben, valamint a megelőző hónapokban.

Ebben a részben nézzük meg még részletesebben a III. negyedév „jóslatait”!

Ahogy az előző posztban jeleztem, a III. negyedévben is az OMSZ nyújtotta a legjobb teljesítményt. Ugyanakkor mint írtam, az Időkép „jóslatainak” jelentős javulása miatt a II. negyedévinél sokkal izgalmasabban alakult a „meccs”.

És akkor „ássunk” egy kicsit mélyebbre!

Először nézzük, hogy a III. negyedév során miként alakultak a „jóslatok” átlagos eltérései^1,2, azaz hogy véleményem szerint mennyire voltak megbízhatóak azok.

A grafikon mindenekelőtt jól mutatja a nyári hónapok tartós, viszonylag egyenletes, kánikuláját, melyet az augusztus végi, szeptember elejei kemény lehűlések kezdtek megtörni. A nyár aztán köszönte, de elég jól elvolt egészen szeptember végéig…

A II. negyedévhez képest némileg romlott a jóslatok minősége, mert míg a II. negyedévben az átlagos eltérések döntő többsége az 1 C° alatti szűk sávba esett, addig a III. negyedévben a többségük (51 db) 1 és 1,5 C° közé esett. 26 napra vonatkozó „jóslat” esik 0 és 1 C° közé, míg 11 db 1,5 és 2 C° közé. Két olyan nap volt (augusztus 26. és szeptember 4.), melyekre vonatkozó „jóslatok” átlagos eltérése meghaladta a 2 C°-t is. Mondjuk nem véletlenül, mert e két napon voltak a negyedév legkeményebb, így legnehezebben „jósolható” lehűlései...

Ezzel együtt is szeptember 4. a III. negyedév leggyengébben „jósolt” napja a maga 2,3 C° átlagos eltérésével is jobb volt az I. és II. negyedév leggyengébbjénél, a június 22-ei 2,99 C° átlagos eltéréstől.

A III. negyedévben az időjárás az alábbi esetekben „szívatta meg” különösen az „időjósdákat”:

·       Szeptember 4.: az aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok”, melyek esetében az öt „időjósda” „jóslatainak” átlagos eltérése 3,74 C° volt.

·       Szeptember 25.: az aznapi legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok”, melyek esetében az öt „időjósda” „jóslatainak” átlagos eltérése 2,3 C° volt.

·       Szeptember 24.: az „időjósdák” az aznapra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi és aznapi „jóslataik” kapcsán hajtották végre a legnagyobb korrekcióikat. Az öt „időjósda” 7 nap alatti legnagyobb átlagos korrekciója 13 C° volt (ezen belül a legnagyobb a Köpönyeg 18 C°-os korrekciója volt (miközben az OMSZ és az Időkép csak 9-9 C°-os korrekciókat hajtott végre.

·       Szeptember 1.: a III. negyedévben a 7 nap alatti legnagyobb korrekció 22 (!) C° volt, melyet a Köpönyeg hajtott végre az aznapi budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” során.

·       Szeptember 22.: az „időjósdák” „jóslatai” közötti legnagyobb eltérés (10 C°) az aznapra vonatkozó 6 nappal korábbi „jóslatok” között alakult ki (Időjárás.hu: 18 Cº, Köpönyeg 28 Cº, míg az aznapra megadott legmagasabb hőmérséklet: 19 Cº volt).

·       Szeptember 2.: a III. negyedév legkeményebb (12 Cº-os) – általam „flúgos futamnak nevezett” – „jóslási” korrekciója ehhez a naphoz kapcsolódott. Az Időkép 6 és 5 nappal korábban erre a napra még 20 Cº-ot, míg 2 nappal korábban 32 Cº-ot jósolt.

Az öt „időjósda” összességében a III. negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi átlaghőmérséklettől legkisebb eltérést mutató – 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait” véleményem szerint augusztus 29-re készítette. Az öt „időjósda” e napra vonatkozó „jóslatainak” átlageltérése mindössze 0,67 Cº volt. Ez hajszálra megegyezik a II. negyedév legjobb értékével, a június 17-ei 0,67 Cº-kal és így alig rosszabb az I. negyedév legkisebb átlageltérésű napjáétól, a január 10-étől, amikor az aznapra vonatkozó „jóslatok” átlageltérése mindössze 0,64 Cº volt.

A napi legmagasabb hőmérsékletek esetében a III. negyedévben az öt „időjósda” július 10-re vonatkozó „jóslatai” voltak a legjobbak, azaz ezek mutatták a legkisebb átlagos eltérést (mindössze 0,29 Cº-t), ami alig rosszabb az I. és II. negyedéves legjobb értéktől (0,40 Cº).

A napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében a III. negyedévben az öt „időjósda” július 15-re vonatkozó „jóslatai” voltak a legjobbak. Ezek átlagos eltérése 0,6 Cº volt, ami csak némileg gyengébb a II. negyedéves 0,57 Cº-os legjobb értéktől.

De nézzünk a napi átlagok mögé és lássuk, hogy mikor és konkrétan mely „időjósdák” készítették a legjobb, ill. a legkevésbé sikerült „jóslataikat"!

A negyedév kiemelkedően legjobb – azaz az aznapi legmagasabb és legalacsonyabb budapesti átlaghőmérsékletektől a legkisebb eltérést mutató, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó – „jóslatait” 0,31-0,31 Cº átlagos eltérésekkel az OMSZ készítette (az augusztus 29-ei és szeptember 19-ei hőmérsékletekre).

Bravó OMSZ!

A negyedév legkevésbé sikerült 6, 5, 4, 3, 2, és 1 nappal korábbi „jóslatait” 3,14 Cº átlagos eltéréssel véleményem szerint a Köpönyeg és az Időjárás.hu készítette (a Köpönyeg a szeptember 4-ei, az Időjárás.hu pedig a szeptember 24-ei hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataival”). Ez némi javulás az I. negyedévi 3,71 Cº-os és a II. negyedévi 3,24 Cº-os legnagyobb átlagos eltérésekhez képest.

A III. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

Újabb negyedév telt el azóta, hogy a „Milyen idő volt holnap?!...” blogot indítottam. A bloggal az a célom, hogy amolyan „időjósdakritika” keretében véleményt mondhassak öt „időjósda” (OMSZ, Időkép, Köpönyeg, Időjárás.hu, Morecast) Budapestre vonatkozó napi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatóságáról. Az I. negyedév „jóslataira” vonatkozó véleményemet ITT, a másodikra vonatkozót pedig ITT foglaltam össze.

Először is magyarázatra szorulhat a cím. Az „időjósdák” a II. negyedévben némileg könnyebb helyzetben voltak, mivel az időjárás végre megtette azt a szívességet, hogy nagyjából a naptár alapján elvárható módon „viselkedett”. Az idei nyár úgy volt nyár, hogy nem ismétlődtek meg a tavalyi nyár akár 38 Cº-os „agylövései”... Izgalmak azért így is adódtak, amikor pl. az augusztus 26-ai, de különösen szeptember 3-4-ei durva lehűlések adták fel a leckét az „időjósdáknak”. 

Szeptemberben a nyár elfelejtett őszbe váltani, aztán a végén hirtelen mégis… Szeptember 3. és 4. kivételével egészen 21-ig gyakorlatilag strandidő volt, aztán az időjárás észbe kaphatott és a 22-ei kemény lehűléssel hideg napok kezdődtek.

Az elhúzódó nyár képében jelentkező „unortodox” időjárás persze az „időjósdákat” is megtornáztatta. Véleményem szerint többségük budapesti hőmérsékleti „jóslatai” az augusztusinál gyengébbek voltak, miközben az OMSZ és az Időkép nagyon is jó teljesítményt nyújtva külön versenyt folytatott.

Az OMSZ és az Időkép budapesti hőmérsékleti „jóslatainak” a versengése általában is a III. negyedév legizgalmasabb története volt. Míg júliusban az Időkép budapesti hőmérsékleti „jóslatai” még csak a 3. legjobbak voltak az OMSZ és a Morecast után, addig augusztusra gyökeresen megváltozott a helyzet. Augusztus lett az év első olyan hónapja, amikor az Időkép az egyetlen hónap kivételével legjobb teljesítményt nyújtó OMSZ-nél is jobb teljesítményt tudott nyújtani. Az Időkép egészen szeptember 18-ig tudta tartani 1. helyét, majd ezt követően ismét az OMSZ került az élre és a szeptember ismét az OMSZ-é lett. Ehhez az kellett, hogy az OMSZ javítson augusztusi „jóslási” pontosságához képest, az Időkép pedig kissé visszaessen…

Az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatainak” az átlagos eltérései^1,2 az év elejétől az alábbiak szerint alakultak:

Az ábra jól mutatja, hogy az OMSZ (zöld vonal) „jóslatainak” átlagos eltérései március és április kivételével minden hónapban 1 Cº-nál kisebbek voltak. Az is jól látszik, ahogy az Időkép (kék vonal) áprilistól egyre jobb teljesítményt nyújtva jutott el az augusztusi 1. helyéig, majd szeptemberben szorult ismét a 2. helyre. Ezzel együtt a „meccs” nem lefutott… Októberben is érdemes lesz figyelni kettejük külön versenyére…

A többiek „jóslatai” szeptemberben kevésbé voltak sikeresek. Különösen meglepő a Köpönyeg és az Időjárás.hu jelentős visszaesése, mellyel az ábra tanúsága szerint véleményem szerint idén az öt „időjósda” közül az ő átlagos hőmérsékleti eltéréseik voltak a legnagyobbak.

Összességében az „időjósdák” a III. negyedévben közepesen teljesítettek. „Jóslataik” havi átlagos eltérése a blog indítása óta márciusban volt a legnagyobb (1,44 Cº), míg május után épp júliusban lett a legkisebb (1,04-1,04 Cº), majd augusztusban 1,21 Cº, míg szeptemberben 1,36 Cº volt.

Lássuk először, hogy „jóslataik” pontossága alapján szeptemberben miként alakult az „időjósdák” sorrendje!

Emlékeztetőként: minden egyes nap lehetőleg azonos időpontjaiban (döntő többségében 14 órakor) megnéztem az öt „időjósda” aznapi legmagasabb, valamint legalacsonyabb hőmérsékletre honlapjaikon „megadott” értékeit, valamint az ugyanazon napra vonatkozó, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait”, aztán kicsit számolgattam…

Összhangban az elmúlt hónapok gyakorlatával, továbbra is annak az „időjósdának” a teljesítményét tekintem a legjobbnak, amelynek egyes napokra vonatkozó „jóslatai” a legkisebb mértékben térnek el az egyes napokra ugyancsak általuk, aznap megadott hőmérsékletek átlagától.

Nos, szeptemberben az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi, majd aznapi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi³:

Gratulálok az OMSZ-nek!

A korábbi posztokban már elmondtam a júliusi és augusztusi budapesti hőmérsékleti „jóslatokra” vonatkozó véleményemet. Most lássuk kicsit részletesebben a szeptemberi „jóslatok” alakulását isAhogy a bevezetőben írtam, idén a szeptember többnyire még strandolós nyári hónap lett. A napi legmagasabb hőmérséklet 2-2 napon is meghaladta a 30, ill. 29, 4 napon pedig a 28 Cº-ot. Ugyanakkor ezt „kompenzálandó” szeptember 25-én a budapesti legmagasabb hőmérséklet alig volt több 14 Cº-nál. A szeptember 28-ai 22 Cº-os legmagasabb hőmérséklet volt az utolsó sápadt fellángolás, mely után úgy tűnik, hogy tényleg elkezdődött az ősz…

Nem meglepő módon az időjárás az „időjósdáknak” szeptemberben is leginkább a komoly lehűléseket jelző „jóslatoknál” adta fel a leckét. Az öt „időjósda” legmagasabb budapesti hőmérsékletre vonatkozó „jóslatainak” a legnagyobb eltérése a szeptember 4-re, míg a legalacsonyabbakra vonatkozók esetében a szeptember 25-re vonatkozó „jóslatok” esetében mutatkozott.

Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek alakulását, valamint az öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit:

Azt lehetne gondolni, hogy a túlnyomó többségében egyenletes nyárias idő mellett a „jóslatok” meglehetősen pontosak lesznek. Nos, a számok tükrében nem egészen így alakult… A szeptember 4-ei és 22-ei nagy lehűlésekkel kapcsolatos egyes „jóslatok” jelentős hőmérsékleti eltérései bizony sokat rontottak az átlagokon. Az öt „időjósda” szeptember 4-ei 2,3 Cº-os átlagos eltérése véleményem szerint a június 22-ei 2,99 Cº és a március 18-ai 2,63 Cº után az ezévi 3. legnagyobb volt.

A legnagyobb kihívást a szeptember 4-ei legmagasabb budapesti hőmérsékletére vonatkozó „jóslatok” jelentették. A Morecast e napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” átlagosan 2,57 Cº-kal, az Időképé 3,14 Cº-kal, az OMSZ-é 3,29 Cº-kal, az Időjárás.hu-é 4,57 Cº-kal, míg a Köpönyegé 5,14 Cº-kal tértek el az aznapi budapesti legmagasabb hőmérséklettől.

Az előbbi átlagszámok mögött az „időjósdák” adatai szerinti szeptember 4-ei tényleges legmagasabb hőmérséklethez képesti esetenként jelentős eltérések is rejtőznek. Az Időkép szeptember 4-re vonatkozó 4, 5, 6 nappal korábbi „jóslatai” 5-5 Cº-os, OMSZ, az Időjárás.hu és a Morecast 5 nappal korábbi „jóslatai” 7-7 Cº-os, míg a Köpönyeg 3 nappal korábbi „jóslata” 8 Cº-os eltérést mutatott az aznapi budapesti legmagasabb hőmérséklettől.

Ugyanakkor a szeptember meghozta a matematikailag lehetséges legpontosabb hőmérsékleti „jóslatot” is. Az OMSZ a szeptember 18-ai budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatainak” mindegyike 27 Cº-ot jelzett. Mivel a szeptember 18-ai budapesti legmagasabb hőmérséklet is 27 Cº lett, így az OMSZ átlagos hőmérsékleti eltérése a felülmúlhatatlan 0 Cº lett.

Bravó OMSZ!

Szeptemberben a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek 8 nap (szeptember 3-4., 15-16., 24-25. és 27-28.) kivételével egymás tükörképeként (azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont) mozogtak.

És akkor naponként is lássuk a budapesti legmagasabb hőmérsékletek szeptemberi „időjósdánkénti” eltéréseit!

Mint látható a 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslataik” és az aznapra megadott hőmérsékletek összességét tekintve:

·       a szeptember 5-21., valamint 25-30. időszakokban az „időjósdák” „jóslatai” csekély mértékben szórtak, összességében jók voltak,

·       szeptember 1-én és 2-án egységesen alá, míg 3-án és főleg 4-én egységesen fölé becsülték a várható legmagasabb hőmérsékleteket.

Ezzel szemben igen érdekesen alakultak a budapesti legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok”:

Mint látható, a hónap napjainak a többségében szinte valamennyi „időjósda” felülbecsülte a várható hőmérsékleteket. Különösen feltűnő a hó végi lehűlésre vonatkozó „jóslatok” egységes és jelentős felülbecsültsége!

Ez megerősíti az elmúlt hónapok hasonló „jóslataiból” egyre inkább kirajzolódó felülbecslési tendenciát. A jelenség érdekes és kissé talányos, mivel szeptember 5. és 21. között nyugodt, jelentős változásoktól mentes – a napi legmagasabb hőmérsékletek esetében a korábban bemutatottak szerint „jól jósolható” – időjárás volt. Csak találgatni lehet a legalacsonyabb hőmérsékletek felülbecslésére vonatkozó, immár rendszeresnek mondható gyakorlat okát…

Az öt „időjósda” napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatainak” szeptemberi átlagát (1,35 Cº) az augusztusival (1,21 Cº) összevetve az a véleményem, hogy szeptemberben némileg romlott az öt „időjósda” „jóslatainak” az átlagos megbízhatósága. De szerencsére így sem érték el a márciusi legrosszabb értéket (1,44 Cº).

A III. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti szélsőértékektől tisztított átlagoktól).

Ahogy a tegnapi 1. részben írtam, az OMSZ eddigi dominanciájához képest január óta fokról-fokra egyre jobb teljesítményt nyújtva az Időkép augusztusban ért el odáig, hogy a vizsgált öt „időjósda” közül véleményem szerint a legjobb teljesítményt nyújtotta a budapesti hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataival”.

Elemezgessük tovább az augusztusi hőmérsékleteket!

Érdemes pl. megnézni azt, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Augusztusban négy olyan nap is adódott, amikor az egy-egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslataiban” valamely „időjósda” egyetlen Cº-nyi korrekciót sem végzett. Az augusztus 2-ai, 7-ei legalacsonyabb és 30-ai legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatai” kapcsán az Időjárás.hu, míg az augusztus 13-ai legmagasabb hőmérséklet vonatkozásában a Morecast tartotta minden nap változatlanul a „tétet”.

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha a „jóslatnak” végül nem sok köze van a „jóslatokkal” érintett nap tényleges hőmérsékletéhez.

Az augusztus 2-ai legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataival” az Időjárás.hu a 3. legpontosabb, az augusztus 7-ei legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozóval pedig az OMSZ-szel és az Időképpel holtversenyben a 2. legpontosabb „jóslatokat” adta. Az augusztus 13-ai legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataival” a Morecast a 3. legjobb „jóslatot” készítette. Eredőben tehát elmondható, hogy az augusztusi „nullás, nyugis jóslataikkal” az Időjárás.hu és a Morecast átlagos teljesítményt nyújtottak.

De akkor nézzük meg azt is, hogy melyik „időjósda” „dolgozott” a legtöbbet egy-egy napra vonatkozó „jóslataival”! Azaz a 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti jóslatai, valamint aznapra megadott értékei vonatkozásában melyik „időjósda” hőmérsékleti korrekcióinak az összege a legnagyobb?

Nos,  míg júliusban az egy adott napra vonatkozó „jóslatok” során egy alkalommal és 15 Cº-nyi korrekció volt a legnagyobb, addig augusztusban „csak” 14 Cº-nyi korrekció volt a maximum, amely ugyancsak egyetlen alkalommal (az augusztus 27-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok” kapcsán) jött össze. Talán meglepő, de ezt éppen az OMSZ (zöld szalag) hajtotta végre:

Ugyancsak némileg meglepő módon a „hónap kapufája” is véleményem szerint az OMSZ-é lett azzal, hogy augusztusban az ő egyik „jóslatuk” tért el a legjobban egy adott nap tényleges – pontosabban tisztított átlag – hőmérsékletétől.

Ahogy a tegnapi posztban említettem, az OMSZ augusztus 26-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 5 nappal korábbi, augusztus 21-ei „jóslata” bizony 8,00 Cº-kal tért el az augusztus 26-ra megadott legmagasabb hőmérsékletek átlagától.

Érdemes azt is megnézni, hogy augusztusban mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az egyes „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, a júliusi öt esethez képest augusztusban csak két „jóslat” hozta el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” jelzett „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással. Ez az „együttállás” az augusztus 19-ei és 31-ei legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó 3 nappal korábbi „jóslatok” esetében történt meg.

Ugyanakkor az „időjósdák” „jóslatai” közötti legnagyobb eltérés 9 Cº volt (az augusztus 25-re vonatkozó 6 nappal korábbi „jóslatok” között), ami a júliusi legmagasabb értékhez véleményeltéréshez (7 Cº) képest némileg rosszabb – egyben az ezévi 14 Cº-os maximum eltéréshez képest a 3. legrosszabb – érték.

Szeptemberben is folytatom a vizsgálódást. Érdekes lehet majd látni, hogy pl. az Időkép tudja-e folytatni augusztusi jó teljesítményét, avagy az OMSZ visszaveszi-e a vezetést (amihez persze a többieknek is lehet néhány szava). Avagy folytatódik-e az OMSZ és az Időkép „frakciózása” a másik három „időjósdához” képest? És persze érdekes lehet azt is látni, hogy az „időjósdák” miként birkóznak meg a vélhetően a korábbiaknál melegebb szeptember hőmérsékleteire vonatkozó „jóslatokkal”…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

Érdekes dolog történt augusztusban, melynek lényegét a legtömörebben az alábbi grafikon tudja bemutatni:

Egyrészt jól látható, hogy január és július között egyetlen hónap kivételével az OMSZ (zöld vonal) hőmérsékleti eltérései* voltak a legkisebbek, azaz az ő Budapestre vonatkozó hőmérsékleti „jóslataik” bizonyultak a legmegbízhatóbbaknak. Mindeddig április volt az egyetlen hónap, amikor nem az OMSZ volt a legjobb, hanem – igaz, éppen hogy csak – a harmadik lett. De aztán jött az augusztus és az OMSZ az Időkép (kék vonal) mögött véleményem szerint bizony a második lettAz ábra tanúsága és a véleményem szerint az Időkép január óta fokról-fokra egyre jobb teljesítményt nyújtva augusztusban ért el odáig, hogy a vizsgált öt „időjósda” közül a legjobb teljesítményt nyújtotta a budapesti hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataival”.

Az Időkép teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert míg júliushoz képest augusztusra a többi négy „időjósda” teljesítménye jelentősen romlott (kivéve az OMSZ-t, melynél nem volt annyira jelentős a visszaesés), addig az Időkép kifejezetten jobb teljesítményt nyújtott, mint júliusban.

Tehát az augusztusi „időjósda kritika” nyertese az Időkép!

Bravó Időkép!

Ez persze nem veszélyezteti az OMSZ-t abban, hogy eredőben januártól mostanáig továbbra is az ő budapesti hőmérsékleti „jóslataik” átlagos eltérése legyen a legkisebb, azaz az ő „jóslataik” legyenek a megbízhatóbbak. De annyi azért minimum történt, hogy az Időkép is bejelentkezett: „Helló, itt vagyok!”. Érdemes lesz odafigyelni kettejük szeptemberi „jóslatainak” az alakulására…

A grafikonból kitűnően augusztus további „jóslási” érdekessége”, hogy míg az előző hónapokban a tendenciákat tekintve mind az öt „időjósda” „együtt mozgott”, addig augusztusban az OMSZ és az Időkép a másik háromhoz képest látványos „különvéleményt” fogalmazott meg. És igazuk is lett! Augusztusi hőmérsékleti eltérésük jól láthatóan jóval kisebb – azaz budapesti hőmérsékleti „jóslataik” jóval pontosabbak –, mint a többieké.

Bravó OMSZ, bravó Időkép!

Amúgy az előző év júliusához képest többségében némileg barátságosabb idei július után augusztus a tartós, hőségriasztásos kánikuláról szólt, amit a hó végén egy az őszt egyetlen napra megidéző durva lehűlés színesített. Mint alább látható lesz, az „időjósdáknak” leginkább pont ennek az augusztus 26-ai lehűlésnek az előrejelzése adta fel a leckét…

Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek alakulását, valamint az öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit:

Azt lehetne gondolni, hogy a tartós magas hőmérséklet mellett a „jóslatok” minden eddiginél pontosabbak lesznek. Nos, a számok tükrében nem így alakult. Mint látható volt, az egyetlen Időkép kivételével a másik négy „időjósda” átlagos eltérései nagyobbak voltak a júliusinál. A legnagyobb átlagos eltérések az augusztus 26-ai, némileg kisebb mértékben a 14-15-ei lehűlések „jóslatainál” mutatkoznak. Az augusztus 26-ai 2,09 C-os átlagos eltérés az ezévi 4. legnagyobb volt.

A legnagyobb kihívást az augusztus 26-ai erős lehűlést hozó nap legmagasabb budapesti hőmérsékletére vonatkozó „jóslatok” jelentették. Az „időjósdák” augusztusban véleményem szerint többnyire az e napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslataikkal” produkálták az aznapi budapesti legmagasabb hőmérséklettől való legnagyobb átlagos eltéréseket. Az OMSZ aznapra vonatkozó „jóslatainak” az eltérése 2,71 Cº, az Időképé 2,57 Cº, a Köpönyegé 2,43 Cº, míg az Időjárás.hu-é és a Morecasté 2,14-2,14 Cº volt.

Az előbbi átlagszámok mögött az „időjósdák” adatai szerinti 26-ai tényleges legmagasabb hőmérséklethez képesti esetenként jelentős eltérések is rejtőznek. Az OMSZ 5 nappal korábbi „jóslata” 8 (!) Cº-os, a Köpönyeg 6 nappal korábbija 7 Cº-os, míg az Időkép ugyancsak 5 nappal korábbija 6 Cº-os eltérést mutat.

Ugyanakkor a legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek átlagainak legkisebb – 0,31 Cº-tól (OMSZ) 0,98 Cº-ig (Morecast) terjedő – eltéréseit az augusztus 29-re vonatkozó „jóslatok” hozták. De az egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi augusztusi „jóslatok” abszolút csúcsa a Köpönyegé, melynek az augusztus 7-ei legmagasabb budapesti hőmérsékletre vonatkozó jóslatai mindössze 0,14 Cº-kal tértek el az aznapi hőmérséklettől.

Augusztusban a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek augusztus 17. és 26. között „együtt mozogtak”, de előtte (augusztus 11. és 16. között) és utána (augusztus 27-28-án) – egymás tükörképeként (azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont) mozogtak.

És akkor naponként is lássuk a budapesti legmagasabb hőmérsékletek augusztusi „időjósdánkénti” eltéréseit!

Mint látható a 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslataik” és az aznapra megadott hőmérsékletek összességét tekintve:

·       augusztus 26-ra minden „időjósda” melegebbet „jósolt”, mint amennyi végül lett,

·       augusztus 1-én, 2-án, 11-én, 14. és 16. között is egyöntetűen melegebbet „jósoltak”, mint amennyi végül lett,

·       viszont augusztus 7-én, 14. és 16. között, 27-én és 28-án a „jósoltnál” melegebb lett.

·       a többi napokon nagyjából kis eltérésekkel helyesek voltak a „jóslatok”.

Érdekesebb – és több hónap tapasztalatai alapján egyre inkább tendenciának tekinthető – a helyzet a budapesti napi legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” eltéréseivel:

Mint a grafikonon látható, az öt „időjósda” közül min. négy – de pl. az augusztus 12-18. időszakban mind az öt! – „jóslataihoz” képest alacsonyabb lett a budapesti legalacsonyabb hőmérséklet. Ez azért különösen meglepő, mert augusztusban többször és hosszan volt hőségriadó, melyet egyebek mellett az indokolt, hogy magasan maradtak a legalacsonyabb hőmérsékletek. Na de akkor mire kell vélni a rendszeres fölébecsléseket?! Rejtély…

Nem túl sokszor, de mégis leginkább az Időkép esetében fordult elő, hogy a többiektől eltérően inkább némileg alábecsülte a várható legalacsonyabb hőmérsékleteket.

Az öt „időjósda” napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatainak” augusztusi átlagát (1,21 Cº) a júliusival (1,04 Cº) összevetve az látszik, hogy augusztusban némileg romlott az öt „időjósda” „jóslatainak” az átlagos megbízhatósága. De szerencsére így sem érték el a márciusi legrosszabb értéket (1,44 Cº).

És hogy volt-e „flúgos futama” az „időjósdáknak”? Mikor és miben értettek a legkevésbé egyet? Melyik „időjósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” augusztusi teljesítményéről holnap, a 2. részben lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés öt „időjósda” (abc-sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ) honlapjain naponta publikált budapesti hőmérsékleti „jóslatairól” a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

Ebben a dög melegben azzal a dilemmával szerintem egész jól együtt lehet élni, hogy hétfőn 23 C° lesz-e a budapesti legmagasabb hőmérséklet, vagy csak 17 C°, nemde?!:D

(A honlapokon ma, augusztus 22-én 14 órakor olvasható "jóslatok" alapján.)

Ahogy a tegnapi 1. részben írtam, az előző évek kemény júliusai után egészen elgyengülhettünk az idei július mértéktartásán… A tavalyi júliussal ellentétben idén elkerültek az akár 38 Cº-os gatyarohasztó hőhullámok, miközben a Medárd utáni 40 napos időszak is kitett magáért a csapadék témakörben…

Az 1. részben összefoglaltam a júliusi hőmérsékleti „jóslatok” alapvető jellemzőit. Lássunk néhány további júliusi időjárási „jóslási” érdekességet is!

Érdemes pl. megnézni azt, hogy az „időjósdák” mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslatai” kapcsán voltak a legbiztosabbak, vagy legbizonytalanabbak a dolgukban. Azaz mely napok 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai” során korrigáltak a legkisebb, vagy legnagyobb mértékben?

Júliusban két olyan nap is adódott, amikor az egy-egy adott napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti „jóslataiban” valamely „időjósda” egyetlen Cº-nyi korrekciót sem végzett.

Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha a „jóslatnak” végül nem sok köze van a „jóslatokkal” érintett nap tényleges hőmérsékletéhez.

A július 14-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslataival” a Morecast abszolút telitalálatot ért el: a július 8-tól kezdődő 6 nap mindegyikén 29 Cº-ot „jósolt”, miközben az „időjósdák” által július 14-re megadott legmagasabb hőmérsékletek tisztított átlaga^1,2 is 29 Cº lett! Abszolút találat!

Jár a gratuláció a Morecast-nak!

Az Időkép a július 17-ei budapesti legalacsonyabb hőmérséklet esetében volt csaknem ennyire sikeres: az öt „időjósda” közül az ő „jóslataik” átlagos eltérése bizonyult a legkisebbnek, azaz július 11-től kezdve igencsak jól értékeket adtak meg a július 17-ei budapesti legalacsonyabb hőmérsékletre.

Bravó Időkép!

Eredőben tehát elmondható, hogy a júliusi „nullás, nyugis jóslataikkal” az Időkép, de főleg a Morecast igen jó teljesítményt nyújtottak.

De akkor nézzük meg azt is, hogy melyik „időjósda” „dolgozott” a legtöbbet egy „jóslattal”! Azaz a 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi hőmérsékleti jóslatai, valamint aznapra megadott értékei tekintetében melyik „időjósda” hőmérsékleti korrekcióinak az összege a legnagyobb?

Nos, ebben a tekintetben a július „nyugisabban” alakult. Míg júniusban az egy adott napra vonatkozó „jóslatok” során háromszor is 15 Cº-nyi korrekció történt, addig júliusban „csak” egyetlen alkalommal, a július 19-ei budapesti legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslat” során történt 15 Cº-nyi korrekció. Ezt a Morecast (sárga szalag) hajtotta végre:

A „hónap kapufája” is a Morecast-é lett azzal, hogy júliusban az ő egyik „jóslatuk” tért el a legjobban egy adott nap tényleges – pontosabban tisztított átlag – hőmérsékletétől.

Történt ugyanis, hogy a július 1-jei legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó 6 nappal korábbi, június 25-ei „jóslatuk” 6,33 Cº-kal tért el a július 1-re megadott legalacsonyabb hőmérsékletek átlagától.

Érdemes azt is megnézni, hogy júliusban mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az egyes „időjósdák” „jóslatai” között!

Nos, júliusban öt – a 12-ei, 13-ai, 25-ei és 30-ai legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó 3, 4, 2, ill. 1 nappal korábbi, valamint a 20-ai legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó 5 nappal korábbi – „jóslat” hozta el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” jelzett „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással!

Ugyanakkor az „időjósdák” „jóslatai” közötti legnagyobb eltérés 8 Cº volt (a július 19-re vonatkozó július 13-ai „jóslatok” között), ami a júniusi 13 Cº-hoz képest jobb érték.

Augusztusban is folytatom a vizsgálódást. Érdekes lehet majd látni, hogy az „időjósdák” miként birkóznak meg az utolsó nyári hónap hőmérsékleteire vonatkozó „jóslatokkal”…

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

Bundabugyi, vagy fürdőruci?! Kissé sarkítva a dilemmát nem mindegy, hogy melyiket választod pl. egy háromnapos kiruccanásra csomagolva. A döntés alapja jellemzően az „időjósdák” által „jósolt” várható hőmérséklet. Na de melyik „időjósda” hőmérsékleti „jóslatában” lehet a leginkább megbízni?! A blogom talán segít a választásban…

És amúgy tényleg, miért ne lehetne a film-, a színház-, vagy ad absurdum az étteremkritika mintájára a neten elérhető időjárási előrejelzésekről is véleményt mondani? Miért ne létezhetne „időjósda kritika” is?! Nos, ez a blog erre tesz kísérletet.

Első lépésként idáig a blogban egy idén januárban megkezdett gondolatkísérlet tapasztalatait osztottam meg, öt elképzelt „időjósda” hőmérsékleti „jóslatainak” a beválásáról mondva véleményt. Az elképzelt „időjósdák” naponta „megjósolták” az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 nap múlva Budapesten várható hőmérsékleteket, majd a blogban rendszeresen véleményeztem a „jóslatok” beválását az elképzelt „időjósdák” szerinti aznapi hőmérsékletek átlagához képest.

A 6 hónap során kialakított véleményezési gyakorlat és a szerzett tapasztalatok alapján júliustól kezdve öt „valódi időjósdának” – ABC sorrendben: Időjárás.hu, Időkép, Köpönyeg, Morecast, OMSZ – a honlapjaikon naponta publikált budapesti hőmérsékleti jóslatairól mondok véleményt. Dicsérni is, de esetenként hümmögni is fogok. Értük és nem ellenük…

És akkor egy kis magyarázat a poszt címéhez: „Július: az időjárás tökölt, tökölt, aztán végül csak összehozta a hőségriasztást…” Az „átkosban” 30 Cº feletti hőmérséklet esetén a TV Híradó már rohant a kohóba, a pékségbe, meg az aszfaltozókhoz, hogy beszámoljanak a munkásosztály hősies munkájáról a „brutális kánikulában”. Manapság bezzeg pl. egy 32 Cº  alig éri el az ingerküszöböt, a hőmérséklet inkább csak 33 Cº, de főleg 35-38 Cº, ill. a lehűlni nem akaró éjszakák kapcsán vált ki komolyabb médiaérdeklődést… És hőségriasztást.

Nos, idén júliusban kezdetben kissé nosztalgiázhattunk: a napok többségében a napi legmagasabb hőmérséklet el sem érte a 30 Cº-ot, csak a hónap végén húzott bele. És Medárd is a régen megszokottak szerint „tette a dolgát”. Jóval csapadékosabb volt ez az időszak, mint az előző években. Sőt. Még a 40 nap elteltével is bőséggel jött csapadék.

Az előző évek kemény, igen forró júliusai után kezdetben egészen elgyengülhettünk az idei július mértéktartásán… Mintha az időjárás egy csöppet tökölt volna. De aztán úgy vélhette, hogy „na ne má, mégis milyen az, hogy mindjárt augusztus és idén még nem volt hőségriasztás.” És lett…

Júliusban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi, majd aznapi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi³:

Gratulálok az OMSZ-nek!

És akkor ássunk kicsit még mélyebbre!

Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek alakulását, valamint az öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit:

Július a „megszokottnál” alacsonyabb hőmérséklete mellett is előrejelzési szempontból könnyebb helyzet volt a sok és meredek hőmérsékletváltozást hozó júniusnál. A legnagyobb kihívást a július 18-ai erős lehűlést hozó nap legmagasabb hőmérsékletére vonatkozó „jóslatok” jelentették. Nem meglepő módon az „időjósdák” véleményem szerint júliusban többnyire az e napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslataikkal” produkálták az aznapi budapesti legmagasabb hőmérséklettől való legnagyobb átlagos eltéréseket. Az OMSZ és a Köpönyeg aznapra vonatkozó „jóslatainak” az eltérése 2,71-2,71 Cº, az Morecasté 2,43 Cº, az Időjárás.hu-é 2,00 Cº, míg az Időképé 1,71 Cº volt.

Ugyanakkor a legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek átlagainak legkisebb eltéréseit a július 12-14. közötti napokra vonatkozó „jóslatok” hozták. De az abszolút csúcs a Morecast-é, melynek a július 14-ei legmagasabb budapesti hőmérsékletre vonatkozó jóslatai 0 Cº-kal (!) tértek el az aznapi hőmérséklettől.

Júliusban a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek július 1. és 8. között „együtt mozogtak”, de utána – néhány nap kivételtől eltekintve – 23 napon keresztül (a július 10-23. időszakban) egymás tükörképeként (azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont).

És akkor lássuk a budapesti legmagasabb hőmérsékletek „időjósdánkénti” eltéréseit!

Mint látható:

·       viszonylag kicsik az eltérések (pl. július 12., 13., 23., 26., 30.),

·       ezek között kevés az olyan eltérés, amely vegyesen mutat alá- és fölébecslést (pl. július 6., 19., 20-21., 26-31.),

·       a jelentősebb eltérések esetében pedig többnyire egységes az alá-, vagy fölébecslés, ami nem „jóslási” hibára, hanem előre nem látható időjárási fejleményre utal (pl. 8., 18., 24-25.).

Érdekesebb a helyzet a budapesti napi legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” eltéréseivel.

Mint a grafikonon látható, az öt „időjósda” közül min. négy a napok többségében kisebb-nagyobb mértékben fölé „jósolta” a napi legalacsonyabb hőmérsékleteket. Mintha maguk sem akarták volna elhinni, hogy az idei júliusban az előző években megszokottakhoz képest bizony alacsonyabbra süllyedtek a hőmérsékletek… Egyedül az OMSZ lógott ki gyakran a sorból azzal, hogy a többiekkel ellentétben ők több napon is inkább alábecsülték a hőmérsékletet.

A számok tükrében úgy tűnik tehát, hogy a napi legalacsonyabb hőmérsékletek esetében az OMSZ kivételével az „időjósdák” 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslataikban” mintha felülről közelítenék a „jóslat” szerinti nap hőmérsékletét. Ezzel szemben az OMSZ „jóslatai” láthatóan nem mutatnak ilyen „mintát”, jobban „célra tartanak”. Mondjuk ezt az egyéb számszerű mutatók is alátámasztják…

Az öt „időjósda” napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatainak” júliusi legnagyobb (július 18., 1,64 Cº) átlagos eltérése ellenpontjaként azt is észre kell venni, hogy az öt „időjósda” július 30-ra mindössze 0,69 Cº-os átlagos eltéréssel adta meg a „jóslatait”.

A „jóslatok” beválása szempontjából „meredek” júniust a májussal összehasonlítva véleményem szerint az látszik, hogy míg a júniusi napi „jóslatok” eltéréseinek az átlaga 1,28 Cº volt, addig júliusban jóval kisebb, csak 1,06 Cº, azaz a júliusi „jóslatok” a júniusinál jelentősen megbízhatóbbak voltak.

És hogy volt-e „flúgos futama” az „időjósdáknak”? Megremegett-e a kezük? Melyik „jósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” júliusi teljesítményéről holnap, a 2. részben lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti szélsőértékektől tisztított átlagoktól).