Ezt a blogot éppen 3 hónapja indítottam azzal a céllal, hogy egy gondolatkísérlet keretében véleményt mondhassak öt elképzelt „időjósda” (MMSZ, Jövőkép, Lebernyeg, Széljárás.hu, Poorcast) Budapestre vonatkozó napi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatóságáról. A januári és februári véleményemet ITT meg ITT foglaltam össze. És most lássuk a teljes I. negyedévet!
Először is magyarázatra szorulhat a cím. A hőmérsékleti „jóslatok” szerinti számokat figyelve egy-egy „időjósda” időnként olyan „meredek” „jóslatokat” tett, melyekre tényleg csak Moldova műrepülő parasztbácsijának a szavaival lehet reagálni: „na, erre nem számítottam…”
De a cím szerinti „ún. tél” is magyarázatra szorulhat. Mert lehet-e jószívvel, idézőjel nélküli, igazi télről beszélni, ha januárban mindössze egyetlen napon (január 15-én) maradt 0 Cº alatt a napi legmagasabb hőmérséklet, miközben két napon (január 6-án és 29-én) is +11 Cº fölött maradt?! De február első három hete sem volt különb: a napi legmagasabb hőmérséklet egyetlen napon sem ment fagypont alá… Februárban… Télen… Pfff… :(
Végül az időjárás hóval és faggyal csak február utolsó – és szégyenszemre március első – hetében mentette meg a „tél” becsületét…
De a műrepülő parasztbácsi még ezután sem nyugodhatott. Mert normális-e, hogy a szervezetünknek rövid idő (12 nap) alatt csaknem 33 Cº-nyi (!) hőmérsékleti különbséget kellett elviselnie?! Márpedig míg Budapesten március 1-én -15 Cº volt a napi legalacsonyabb a napi legalacsonyabb hőmérséklet, addig március 12-én a napi legmagasabb hőmérséklet csaknem +18 Cº volt!
De ebben a három hónapban az időjárás a szervezetünk mellett az „időjósdákat” jól is megdolgoztatta…
Lássuk először, hogy „jóslataik” pontossága alapján márciusban miként alakult az „időjósdák” sorrendje!
Emlékeztetőül: minden egyes nap megnéztem az öt „időjósda” aznapi legmagasabb, valamint legalacsonyabb hőmérsékletre „megadott” értékeit, valamint az ugyanazon napra vonatkozó, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatait”, aztán kicsit számolgattam…
Összhangban az elmúlt 3 hónap gyakorlatával, annak az „időjósdának” a teljesítményét tekintem a legjobbnak, amelynek egyes napokra vonatkozó „jóslatai” véleményem szerint a legkisebb mértékben térnek el ezen napok aznapi átlaghőmérsékleteitől1,2.
Nos, márciusban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi „jóslatai”, majd aznapi hőmérsékleti értékei véleményem szerint az alábbi sorrendben közelítették meg az adott napok hőmérsékleti átlagait:
Gratulálok az MMSZ-nek!
Nézzük kicsit részletesebben a márciusi „jóslatok” alakulását!
Az „időjósdák” napi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó napi „jóslatainak” a napi átlagoktól való eltérései alábbiak szerint alakultak:
Érdemes figyelni a hó közepi meredek lehűlés által okozott némi zavart. A március 15-17. közötti három napra vonatkozó „jóslatokban” valamennyi „időjósda” magasabb hőmérsékletet várt. Március 18-20-ra kisebb-nagyobb alá-fölé „jóslások” láthatók, míg a március 21-25. közötti napokra szinte egységes fölé-, majd „alájóslatok” is születtek. Az egységes eltérésekből az is látszik, hogy ebben az időszakban az időjárás olyat produkált, melyet igazándiból egyik modell sem tudott megbízhatóan kezelni…
A napi legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó napi „jóslatok” eltérései alábbiak szerint alakultak:
Ebben az esetben is a március közepi durva lehűlés jelentett némi gondot az „időjósdáknak”, de másként. Jól láthatóan a március 19-22. közötti napok legalacsonyabb hőmérsékleteit szinte egységesen „alájósolták”.
És miként alakul a sorrend az év első 3 hónapja vonatkozásában? Nos, véleményem szerint így:
Nem tévedés, az I. negyedévben véleményem szerint a 3. helyen holtverseny alakult ki a Lebernyeg és a Jövőkép között.
Újfent gratulálok az MMSZ-nek!
A fenti véleményemet alátámasztó részletek, valamint az I. negyedév „jóslatainak” további érdekességei a holnapi következő posztban lesznek olvashatók.
Megjegyzések:
1 A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.
2 A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.
