A tegnapi 2. részben részletesebben is bemutattam, hogy az I. negyedévben a vizsgált „időjósdák” a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal” mikor és mennyire teljesítettek jól.
Lássuk még részletesebben a „jóslatok” minőségét!
Ha az 1-6 nappal korábbi „jóslatok” átlagán túl az egyes napokon adott konkrét „jóslatoknak” a tárgynap legmagasabb, vagy legalacsonyabb átlaghőmérsékletéhez1,2 képesti eltéréseit is nézzük, akkor azt látjuk, hogy miközben az egyes „időjósdák” a 3 hónap alatt szép számmal adtak az átlaghőmérséklettől akár csak 0 Cº-kal eltérő parádés „jóslatokat”, eközben be-becsúsztak „bakik” is. Nem meglepő módon a durvábbak az emlékezetes március 18-ai lehűlésre vonatkozó, több nappal korábbi „jóslatokkal” kapcsolatosak.
Az I. negyedévben a gyengébb napi „jóslatok” véleményem szerint az alábbiak:
· Az MMSZ a január 6-i legmagasabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi, valamint a március 20-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott ugyancsak 6 nappal korábbi „jóslataival” tért el a legjobban, mindkét esetben 6,33 Cº-kal.
· A Széljárás.hu a február 1-jei legmagasabb, valamint a március 2-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott 5 nappal korábbi, valamint a március 3-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi „jóslatai” egyaránt 6,67 Cº-kal tértek el.
· A Poorcast a március 19-i legalacsonyabb hőmérsékletre adott 5 nappal korábbi „jóslatánál” „gyengélkedett”, 8,67 Cº-os eltéréssel.
· Végül a Jövőkép és a Lebernyeg a március 18-i legmagasabb hőmérsékletre adott 6 nappal korábbi „jóslataikkal”, egyaránt 10 Cº-kal (!) tértek el az aznapi átlagtól, ezzel az I. negyedév véleményem szerint „legharmatosabb” napi „jóslatait” adva.
Ilyen eltérések voltak, vannak és – az időjárási szélsőségek lassú, de folyamatos erősödésével – sajnos egyre inkább lesznek is…
Az napi átlaghőmérséklettől való eltérés mértékétől nem függetlenül a negyedév „flúgos futama” – azaz a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi, az adott napra vonatkozó saját hőmérsékleti „jóslatok” közötti legnagyobb eltérés – is március 18-hoz fűződik.
Míg a Jövőkép aznapi legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó -6. napi „jóslata” +10 Cº, addig a -2. napon már csak -4 Cº-t „jósolt”, azaz az ugyanazon napra vonatkozó „jóslatai” között 14 Cº lett a különbség. Megjegyzem, az aznapi legmagasabb hőmérséklet átlaga 0 Cº volt.
De a Lebernyeg és a Poorcast is keményen megdolgozott a március 18-ai legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslataival”: a Lebernyeg „jóslatai” 12, a Poorcasté pedig 11 Cº széles „hőmérsékleti folyosóban” szóródtak. Ugyanakkor az MMSZ és a Széljárás.hu március 18-i legmagasabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatai” mindössze 3 Cº széles „hőmérsékleti folyosóban” szórtak.
Érdemes azt is megnézni, hogy az I. negyedévben mikor volt és mekkora volt az összhang, ill. véleményeltérés az „időjósdák” „jóslatai” között!
Nos, a február 13-i és március 27-i legmagasabb, valamint a február 20-i legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatok” hozták el azt a csodát, hogy mind az öt „időjósda” 3 nappal korábbi „jóslatai” tökéletesen egyeztek egymással, azaz az említett napokon egységesen 3, 12, ill. -1 Cº-ot „jósoltak”.
Ugyanakkor a várható hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” tekintetében az I. negyedévben az „időjósdák” között a március 3-ra vonatkozó „jóslatok” között volt a legnagyobb véleményeltérés. Az aznapi legalacsonyabb hőmérsékletre 6 nappal korábban a Lebernyeg +2 Cº-t, míg Széljárás.hu -12 Cº-t „jósolt”. Azaz a „jóslatok” között 14 Cº eltérés volt! Csak érdekességként: a március 3-ai legalacsonyabb átlagos hőmérséklet végül -5,67 Cº lett…
Végül azt is érdemes azt is megnézni, hogy az I. negyedévben a 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” folyamatában mely napok várható hőmérsékletére vonatkozó „jóslat” alakult ki napról napra összességében a legkevesebb, ill. legtöbb hőmérsékleti korrekció nyomán.
Nos, a február 2-ai legmagasabb hőmérséklet meghatározásával az I. negyedévben a Széljárás.hu lett a „nyugalom szobra”. Nem sokat „idegeltek”: január 28-tól kezdve 6 napon keresztül február 2-ra minden áldott nap ugyanazt az 5 Cº-t „jósolták”, majd aznapi legmagasabb hőmérsékletként is ezt adták meg. Azaz a Széljárás.hu a 7 nap alatt 0 Cº hőmérsékleti korrekciót hajtott végre!
Persze egy a 7 nap során rezzenéstelen „jóslat” önmagában semmit sem mond egy „időjósda” teljesítményére, ha végül netán nem sok köze van annak a napnak a tényleges hőmérsékletéhez. A fenti esetben az aznapi legmagasabb hőmérséklet végül 6,00 Cº-ra adódott, melyet az „időjósdák” 1,09 Cº átlagos eltéréssel találtak el, így véleményem szerint a Széljárás.hu konstans 5 Cº-os „jóslata” egész jó „találat” lett!
Bravó Széljárás.hu!
És akkor nézzük azt is, hogy melyik „időjósda” „dolgozott a legtöbbet” egy „jóslattal”. Nos, véleményem szerint a Lebernyeg és a Morecast. A Lebernyeg a már többször felemlegetett március 18-a legmagasabb hőmérsékletére vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatai” folyamatában összesen 18 Cº-nyi hőmérsékleti korrekciót hajtott végre. De ettől semennyivel sem maradt el a Poorcast, amely a másnapi, március 19-ei legalacsonyabb hőmérsékletre vonatkozó „jóslatait” összesen ugyancsak 18 Cº-kal korrigálta.
A már többször is emlegetett március 18-ai napra vonatkozó „jóslatok” alakulásáról korábban ITT írtam részletesen.
Ahogy az 1. és 2. rész, valamint a jelen poszt mutatja, az elmúlt 3 hónapban az időjárás nem könnyítette meg az „időjósdák” dolgát. Januárban „tavasz a télben”, február első 3 hetében „bealvás”, majd amikor már mindenki inkább a tavaszra számított, akkor bő 1 hétre mégis kemény tél lett, melyből aztán a március végi enyhébb, de esős Húsvéttal kezdett körvonalazódni a tavasz…
Itt Budapesten nem őrzünk meg jó emlékeket erről a télről… Elvégre télen legyen tél és ne csak annak valamiféle paródiája… Meglátjuk, hogy a tavasszal több szerencsénk lesz-e…
Megjegyzések:
1 A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.
2 A viszonyítási alapul szolgáló átlaghőmérséklet alatt az ún. szélsőértékektől tisztított átlaghőmérséklet értendő. Ez az öt „időjósda” szerinti (azonos időpontban rögzített) hőmérsékletek közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három hőmérséklet átlaga.
