A márciusi – egyben I. negyedéves – időjárásra és hőmérsékleti „jóslatokra” vonatkozó benyomásaimat a Moldova féle műrepülő parasztbácsiéhoz hasonlítottam. És az időjárás erre még „rá is tudott tenni egy lapáttal”, áprilisban sem könnyítve meg az „időjósdák” dolgát, sőt időnként mintha kifejezetten fityiszt mutatott volna nekik…

Április egy vaskos meglepetést is hozott: az év első három hónapjához képest véleményem szerint az áprilisi „jóslatok” tükrében indokolt a helycsere a hőmérsékleti „jóslatok” megbízhatósági sorrendjének az 1. helyén.

Az „időjósdák” áprilisi nehéz dolgára és az időjárás által időnként nekik mutatott fityiszre vonatkozó véleményemet mi sem támasztja jobban alá, mint ez az ábra:

Jó látható, hogy a napi legmagasabb hőmérsékletekre vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” átlagai a hónap napjainak a többségében alatta maradtak az egyes napokra megadott hőmérsékletek átlagától^1,2. A legnagyobb elérések az április 18-25. időszakban voltak.

Nézzük kicsit részletesebben is! A napi legmagasabb hőmérséklet először április 3-án, majd 5-én lett kissé magasabb, mint az ezekre a napokra vonatkozó „jóslatok” átlaga. No aztán 7-én jött az első komolyabb fityisz: aznap bezzeg a vártnál is jobban lecsökkent a hőmérséklet, de csak azért, hogy 8-án és 9-én ismét magasabb legyen a vártnál. Aztán 11. és 15. között egy „ötnapos fityisz” következett, hiszen az „időjósdák” e napok mindegyikén alájósolták az adott napok legmagasabb hőmérsékleteit. Aztán a változatosság kedvéért két napig fölé jósolták, de csak azért, hogy utána egy mind időtartamában, mind mértékében minden eddiginél nagyobb fityisz következzék: az „időjósdák” április 18-tól 8 napon keresztül, a hónap legnagyobb eltéréseit mutatva „jósolták” alá az egyes napok legmagasabb hőmérsékleteit. A 26-ai egyetlen napi szünet után 27-től a hó utolsó napjáig még egy kisebb „levezető fityiszt” mutatott: a legmagasabb hőmérsékletek ismét magasabb lettek a „jósoltaknál”.

Az áprilisban, az egyes napok legmagasabb hőmérsékleteire vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2 és 1 nappal korábbi „jóslatok” átlagai alapján úgy tűnik, hogy az „időjósdák” a hónap 30 napjából 21 napon alábecsülték az adott nap hőmérsékleteit.

Persze ezt akár úgy is mondhatjuk, hogy az időjárás sajnos továbbra is hozza, a minden eddiginél melegebb, rossz formáját, melyre még az egyébként sokat látott „időjósdák” sincsenek felkészülve…

És akkor lássuk a lényeget, az áprilisi megbízhatósági sorrendet!

Áprilisban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi, majd aznapi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi³:

Ez az előző hónapokhoz képest igazi bombameglepetés! Míg az év első három hónapjában az MMSZ magabiztosan vezetett, addig áprilisban nemcsak elvesztette vezető helyét, de véleményem szerint a Poorcast határozottan, a Jövőkép „paraszthajszállal”, de megelőzte, így a 3. helyre esett vissza. Megjegyzem, hogy a Lebernyeg és a Széljárás.hu véleményem szerint áprilisban holtversenyben a 4. helyezett.

De mi történhetett az élen?! Hogy ugrott a Poorcast az 1. helyre?

Nos, az okokról nyilván max. sejtéseink lehetnek. Így nézzük inkább az okozatot, a havi hőmérsékleti jóslatok eltéréseinek, azaz megbízhatóságának az alakulását.

Mindenek előtt az látszik, hogy nem túl nagy mértékben, de nehezen érthetően megnőtt az MMSZ „jóslatainak” a havi átlagos eltérése, azaz ennyivel romlott hőmérsékleti „jóslataik” megbízhatósága (becslésem szerint márciushoz képest 13%-kal), miközben a Poorcast-é csökkent, azaz ennyivel javult „jóslataik” megbízhatósága (mintegy 14%-kal). Ugyanakkor kisebb mértékben (4-7%-kal) csökkent a Jövőkép, a Lebernyeg és a Széljárás.hu havi átlagos eltérése is.

Azaz miközben az MMSZ rontott, addig a többi „időjósda” kivétel nélkül javított. Ez önmagában is okozhatja az előző hónapok sorrendjéhez képesti váratlan átrendeződést.

A január-április időszakot tekintve mindezzel együtt is az MMSZ őrzi az első helyét, de a Poorcast egyre inkább megközelíti. Mindezek miatt különösen izgalmas lesz a május…

De most, áprilisban jár a gratuláció a Poorcast-nak!

És akkor ássunk még egy kicsit mélyebbre!

Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek alakulását, valamint a gondolatkísérlet szerinti öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit:

Látható, hogy az április sok és meredek hőmérsékletváltozással „tornáztatta” meg az „időjósdákat”. Nem meglepő módon a „jóslatok” napi átlaghőmérsékletektől való legnagyobb eltérései azokon a napokon voltak a legnagyobbak, amikor a napi legmagasabb és/vagy legalacsonyabb hőmérsékletben jelentős változás következett be.

Viszont ritka érdekesség, hogy április 13. és 27. között a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet 14 napon keresztül egymás tükörképeként mozgott, azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont. Nem meglepő módon jórészt ebben az időszakban voltak a legnagyobbak a „jóslatoknak” a napi átlaghőmérsékletektől való átlagos eltérései is. A hónap három legnagyobb napi eltérésű „jóslata” is erre az időszakra esik: április 19-én, 23-án és 24-én az öt „időjósda” átlagos eltérése rendre 2,15/2,10/1,90 Cº-ra nőtt.

Mint a poszt elején írtam, az „időjósdák” áprilisban többnyire alábecsülték a várható legmagasabb hőmérsékleteket. Mint az alábbi grafikon mutatja, több szerencsével jártak a legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal”:

Mint látható, csak öt olyan nap volt (április 8., 16., 21., 24. és 27.), amikor valamennyi „időjósda” egyöntetűen alá-, vagy fölé becsülte volna a várható legalacsonyabb hőmérsékleteket. A kevés ilyen napok egyike volt április 8., amikor valamennyi „időjósda” „jóslatinál” hidegebb lett. Avagy április 16., 24. és 26., amikor a hirtelen felmelegedések nyomán a „jósoltaknál” kevésbé csökkent a hőmérséklet. A kiegyenlítettebb viszonyokat mutatja, hogy a várható legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatokat” esetében áprilisban nagyjából azonos arányban voltak egységesen fölé ill. alá „jósolt”, valamint lényegében jól „eltalált” napok.

Az áprilisi időjárás említett „fityiszmutatásai” ellenére az öt „időjósda” „jóslatainak” ugyancsak említett, április havi legnagyobb, 19-ei 2,15 Cº-os átlagos eltérése ellenpontjaként  azt is észre kell venni, hogy az öt „időjósda” április 10-re a havi legkisebb – mindössze 0,68 Cº-os – átlagos eltéréssel adta meg a „jóslatait”.

A „jóslatok” beválása szempontjából igen durva márciust az áprilissal összehasonlítva véleményem szerint az látszik, hogy „időjárási fityiszmutogatások” ide, vagy oda, míg a márciusi napi „jóslatok” eltéréseinek az átlaga 1,44 Cº volt, addig áprilisban némileg kisebb, 1,38 Cº, azaz a „jóslatok” a márciusinál némileg megbízhatóbbak voltak. E javulásban bizonyára az is szerepet játszott, hogy míg márciusban a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet is számos alkalommal kibabrált az „időjósdákkal”, addig áprilisban – mint láttuk – inkább a napi legmagasabb hőmérsékletek „rakoncátlankodtak”, a legalacsonyabbak viszonylag „jól viselkedtek”, a rájuk vonatkozó „jóslatok” nagyobb arányban váltak be.

És hogy volt-e „flúgos futama” az „időjósdáknak”? Megremegett-e a kezük? Melyik „jósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” áprilisi teljesítményéről holnap, a 2. részben lesznek olvashatók.

Megjegyzések:

¹ A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.

² Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.

³ A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti szélsőértékektől tisztított átlagoktól).