Az áprilisi időjárásra és hőmérsékleti „jóslatokra” vonatkozó benyomásaimat úgy összegeztem, hogy áprilisban mintha az időjárás időnként túljárt volna az időjósok eszén…
Áprilisnak volt egy vaskos meglepetése is: úgy véltem, hogy az év első három hónapjához képest az áprilisi „jóslatok” tükrében indokolt volt a helycsere a hőmérsékleti „jóslatok” megbízhatósági sorrendjének az 1. helyén: az MMSZ helyét a Poorcast vehette át. 2. lett a Jövőkép és csak 3. az MMSZ.
És milyen az élet: az előzményekhez képest május nagy meglepetése éppen a Poorcast korábbinál gyengébb, valamint az OMSZ kitűnő szereplése. Ennek nyomán az áprilisi megbízhatósági sorrend ismét érdekesen alakult.
Némi magyarázatra szorul a címbéli minősítés, azaz hogy május egy „átlagosan szélsőséges” időjárású hónap volt. Ez alatt azt értem, hogy sajnos mintha végleg elfelejthetnénk a korábbi, „békebeli” évszakok és hónapok szerinti viselkedést. Május nem volt annyira szélsőségesen ingadozó, mint az április, „csak” egyenletesen koranyári volt a meleg: már május elején is majdnem 30 Cº volt a budapesti legmagasabb hőmérséklet. A hó utolsó napján túl is lépte a 30 Cº-ot, míg a hónap többi napján szinte egyszer sem süllyedt 20 Cº alá. Úgyhogy májusban már kétszer is ízelítőt kaptunk az igazi nyárból…
Ezzel együtt úgy tűnik, hogy májusban az „időjósdák” áprilishoz képest a "jóslataikban" jobban „számítottak” a szélsőségekre, azaz az előző évekhez képest is melegebb napokra, így áprilishoz képest lényegesen jobb teljesítményt nyújtottak.
Áprilisban az „időjósdák” egy-egy napra vonatkozó 6, 5, 4, 3, 2, 1 nappal korábbi, majd aznapi hőmérsékleti „jóslatainak” a megbízhatósági sorrendje véleményem szerint az alábbi1,2,3:
Ez a Poorcast előző hónapi magabiztos teljesítményéhez és az MMSZ gyengélkedéséhez képest újfent igazi bombameglepetés, még akkor is, ha szerintem a Jövőkép és a Poorcast között minimális a különbség. Egyúttal vegyük észre a Jövőkép stabil teljesítményét is, hiszen miközben előtte és mögötte is immár 2. hónapja zajlanak a helycserék, addig ő tartja a 2. helyét.
De mi történhetett az élen?! Hogy esett vissza a Poorcast az 1-ről a 3. helyre?!
Az okokról nyilván max. sejtéseink lehetnek. Nézzük inkább az okozatot, azaz a havi hőmérsékleti „jóslatok” eltéréseinek (ezzel megbízhatóságának) az alakulását.
Nos, mindenekelőtt úgy tűnik, hogy májusban mind az öt „időjósda” hőmérsékleti „jóslatai” pontosabbak voltak az áprilsisinál. Csak éppen miközben véleményem szerint mindannyijuk közül messze az MMSZ jóslatainak a pontossága javult a legnagyobb mértékben (áprilishoz képest 38%-ot!), addig a Poorcast „csak” 16%-ot – azaz a vizsgált öt időjósda közül a legkevesebbet – javult. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy az MMSZ visszavegye az 1. helyét. A Poorcast kisebb mértékű javulása májusban „csak” a 3. helyre lett elég, mivel a Jövőkép pontossága nálánál jobban, mintegy 25%-kal javult.
Az MMSZ tehát huszárosan visszavette az 1. helyét, így jár a gratuláció az MMSZ-nek!
És akkor ássunk kicsit még mélyebbre!
Az alábbi grafikon együtt mutatja a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek alakulását, valamint a gondolatkísérlet szerinti öt „időjósda” „jóslatainak” naponkénti átlagos eltéréseit.
Május a „megszokottnál” magasabb hőmérséklete mellett is előrejelzési szempontból könnyebb helyzet volt a sok és meredek hőmérsékletváltozást hozó áprilisnál. A legnagyobb kihívást a május 25-ei felhőszakadásos nap legmagasabb hőmérsékletére vonatkozó „jóslatok” jelentették. Nem meglepő módon véleményem szerint az „időjósdák” „jóslataikkal” májusban ezen a napon produkálták a budapesti legmagasabb hőmérséklettől1,2 való legnagyobb eltéréseket: az MMSZ aznapi eltérése 2,14 Cº, a Jövőképé 2,29 Cº, a Széljárás.hu-é 2,57 Cº, a Poorcast-é 2,57 Cº volt.
Ugyanakkor a legmagasabb és legalacsonyabb budapesti hőmérsékletek átlagainak legkisebb eltéréseit a május 20-23. közötti napokra vonatkozó „jóslatok” hozták: pl. a május 20-ra vonatkozó „jóslatok” esetében az MMSZ napi átlagos eltérése 0,57 Cº, a Jövőképé 0,48 Cº volt. Avagy május 21-re a Lebernyeg mindössze 0,43 Cº eltéréssel adta meg „jóslatait”.
Májusban a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek jórészt „együtt mozogtak”, szemben áprilissal, hogy amikor 14 napon keresztül (az április 13-27. időszakban) egymás tükörképeként mozogtak (azaz növekvő legmagasabb hőmérséklet esetén csökkent a legalacsonyabb hőmérséklet és viszont). Májusban egy-két nap kivételével a hőmérsékletek „együtt mozogtak”.
A „jóslatok” májusi eltéréseit mutató grafikonok is az áprilisinál kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Először lássuk a budapesti legmagasabb hőmérsékletek „időjósdánkénti” eltéréseit!
Mint látható, az „időjósdák” a május elejei felmelegedésre még kevésbé voltak felkészülve: május 1. és 6. között egységesen alábecsülték az e napokra várható legmagasabb hőmérsékleteket. Ugyanilyen alábecslés történt a hó utolsó napjára vonatkozóan is, amikor végül 31 Cº-ra nőtt a hőmérséklet.
Mint a poszt elején írtam, az „időjósdák” áprilisban többnyire alábecsülték a várható legmagasabb hőmérsékleteket. Mint az alábbi grafikon mutatja, májusban több szerencsével jártak a legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslataikkal”:
Mint látható, áprilissal szemben alig volt olyan nap (pl. május 8. vagy 30.), amikor valamennyi „időjósda” egyöntetűen alá, vagy fölé becsülte volna a várható legalacsonyabb hőmérsékleteket. A kiegyenlítettebb viszonyokat mutatja, hogy a várható legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatok” esetében májusban nagyobb számban voltak némi alá ill. fölé „jóslást” is mutató, azaz összességében jól „eltalált”, kis eltéréseket mutató napok.
Az öt „időjósda” napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekre vonatkozó „jóslatainak” havi legnagyobb, 25-ei 1,58 Cº-os átlagos eltérése ellenpontjaként azt is észre kell venni, hogy az öt „időjósda” május 29-re a havi legkisebb – mindössze 0,73 Cº-os – átlagos eltéréssel adta meg a „jóslatait”.
A „jóslatok” beválása szempontjából „meredek” áprilist a májussal összehasonlítva véleményem szerint az látszik, hogy míg az áprilisi napi „jóslatok” eltéréseinek az átlaga 1,39 Cº volt, addig májusban jóval kisebb, 1,04 Cº, azaz a „jóslatok” az áprilisinál jelentősen megbízhatóbbak voltak.
És hogy volt-e „flúgos futama” az „időjósdáknak”? Megremegett-e a kezük? Melyik „jósda” volt a legbiztosabb a dolgában? Ezek és további érdekességek az „időjósdák” májusi teljesítményéről a 2. részben lesznek olvashatók.
Megjegyzések:
1 A véleményezés a január 4-ei posztban jelzett keretek között zajlott.
2 Szélsőértékektől tisztított átlag: egy adott jellemzőre az öt „időjósda” azonos időpontban megadott öt mérési értéke közül a legnagyobb és a legkisebb figyelembe vétele nélkül megmaradó három mérési érték átlaga.
3 A „jóslatok” megbízhatósági sorrendjére vonatkozó véleményemet annak alapján alakítottam ki, hogy az egyes „időjósdák” hőmérsékleti „jóslatai” milyen mértékben tértek el az adott napok hőmérsékleti átlagaitól (pontosabban a 2. lábjegyzet szerinti szélsőértékektől tisztított átlagoktól).
